388 találat látható

Angyal József (1795–1844); Boros István (1745–1797); Czuppon György (1755–1820); Csődy Pál (1717–1794); Dugovics János (1729–1804); Eberl Mihály (1764–1844); Fatovich Mátyás (1744–1835); Fekete János (1801–1873); Foky Benedek (1697–1753); Géfin Gyula (1889–1973); Godányi János (1733–1805); Hajgathó Péter (1702–1779); Keve Károly (?–1746); Kozma Ferenc (1756–1829); Krancz István (1825–1884); Krancsics József (1789–1853); Laky Károly (1784–1853); Lipovics István (1800–1875); Marton Pál (1738–1810); Mechtler Ferenc (1724–1778); Nagy József (1753–1810); Németh János (1778–1848); Pázmándy Ferenc (?–1754); Puli György (1825–1901); Ratkovics Vendel (1834–1907); Stefanits Farkas József (1770–1837); Steiner Ferenc (1783–1832); Szabó Imre (1747–1826); Szaniszló József (1790–1862); Sziber István (1760–1828); Szilcz Károly (1737–1785); Szili Márton (?–1764); Sziits Antal (1730–1794); Török József (1773–1840); Vadász Ferenc (1804–1861); Vá– rady János (1752–1810); Vidos Lajos (1853–1926); Vlasies János (1731–1813); Zichy János (? –1766)

A káptalan gazdasági ügyeit régebbi időktől fogva a dékán intézte, a 19. század elején azonban mellette megjelent a divisor (főpénztárnok) is. Átmeneti időszaknak tekinthető Szabó Imre kanonok működése, aki 1798 és 1820 között intézte a káptalan gazdasági ügyeit. Elődje, Godányi János még dékánként működött, Szabó alatt azonban (feltételezhetően 1810 körül) különvált a két hivatal és mellette Fatovich Mátyás személyében külön dékánt neveztek ki. Ezt látszik megerősíteni, hogy az 1781-es Szily-féle vizitáció még csak dékánt említ, az 1815-ös Somogy-féle vizitációban viszont mellette megjelenik a divisor is. A két hivatal jól kimutathatóan egymás mellett működött egészen az 1920-as évekig. Egymáshoz való pontos viszonyuk azonban még kérdéses, ráadásul időben is változott. Elvben a dékán jószágkormányzóként a birtokigazgatást vezette, míg a divisor a káptalan jövedelmeit és a törzsvagyont kezelte. A főpénztár mellett azonban 1872-től külön dékáni pénztár is megjelent. A káptalan gazdasági életében az első világháborút követően jelentős változások történtek. Az 1920-as években ugyanis gazdálkodása válságba jutott és 1927 és 1933 között egy jelentősebb átszervezésre került sor. Ennek során a főpénztári és törzsvagyoni számadások megszűntek és a káptalan teljes gazdasági irányítása a dékán (aki ekkor Rogács Ferenc volt) kezébe került. így ebből az időszakból minden gazdasági jellegű irat ide került.

Balog Ferenc (1775–) káldi plébános; Gitling József (1816– 1877) rábagyarmati plébános; Kálóczy Sándor (1763–1830) kenyéri plébános; Korbatits Lukács (1789–1856) németcsencsi plébános; Miklós János (1825–1900) kemenesmihályfai plébános; Németh János (1803–1868) gércei plébános; Schleger József (1755–1834) németlövői plébános; Szabó János (1817–1855) szentkirályi plébános; Szendy László (1896–1969); Szibér István (1760–1828) kemenesszentpéteri plébános; Vidos László (1840–1893) lenti plébános