Mostrar 2938 resultados

Descrição arquivística
Jegyzőkönyvek
RO GyFL ERKSL.IV.2.a · állag · 1790–1849
Parte de Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár

A levéltárban megmaradt jegyzőkönyv sorozat első kötetét még német nyelven kezdték vezetni, majd 1790. május 7-től latin nyelvre tértek át. A továbbiakban 1848. február 10-én tértek át magyar nyelvre és december 22-ig így vezették tovább a jegyzőkönyveket. 1849. június 11 és augusztus 10 között ismét készültek magyar nyelvű jegyzőkönyvek, amelyek megtalálhatók a levéltárban. Az előző állaghoz hasonlóan e sorozatban megtaláljuk a guberniumi és ügyosztályi számokat és az ügyek részletes leírását. Iskolatörténeti szempontból az anyag különleges forrásértékű, kutatása az iktatókönyvekkel, illetve egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Jegyzőkönyvek
RO GyFL ERKSL.IV.3.a · állag · 1790–1849
Parte de Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár

Az első Protocollum 1790. január 11-től kezdődik még német nyelven, majd 1790. június 9-én tértek át a latin nyelv használatára. 1848. február 10-től december 22-ig már magyarul vezették a jegyzőkönyveket. 1849. június 8 és augusztus 6 között néhány további, magyar nyelven vezetett jegyzőkönyv is megmaradt. A korábbiakhoz hasonló módon a kötetekben megtalálhatók a guberniumi és a saját ügyosztályi számok, illetve a tárgyalt ügyek leírása. Művelődéstörténeti és egyháztörténeti szempontból egyaránt értékes forrásanyag, amelynek kutatása az iktatókönyvek segítségével illetve egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Jegyzőkönyvek
RO GyFL ERKSL.IV.4.a · állag · 1861–1942
Parte de Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár

Az Erdélyi Katolikus Státus jegyzőkönyvei 1861-től, három év kivételével hiánytalanul maradtak meg egészen a II. világháborúig. Az 1861-es évből csak alapítványi és egyházügyi jegyzőkönyv maradt meg, 1862 és 1869 között mind a három ügyosztály jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak. A kötetek szerkezete hasonló az 1848 előttihez, tartalmazzák a beadvány leírását és az ügyben hozott határozatot. 1870–1872-ből hiányoznak a jegyzőkönyvek majd 1873. május 12-én már „Az erdélyi püspökmegyei romano katolikus status” igazgatótanács üléseinek jegyzőkönyvei következnek. Innen kezdve hiánytalan a sorozat egészen 1942. október 21-ig. Sajnálatosan a II. világháború alatti és utáni jegyzőkönyvek egyelőre nem találhatók. A jegyzőkönyveket 1934. júniusától gépiratként őrizték meg. A sorozat a modernkori erdélyi katolicizmus történetének egyik legfontosabb forrása. Kutatása a kötetek átnézésével történhet.

Vallásalap
RO GyFL ERKSL.IV.7.a · állag · 1868–1947
Parte de Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár

Mária Terézia 1767-ben, még a jezsuita rend hivatalos feloszlatása előtt az egykori portugáliai jezsuita missziós alap vagyonát (Luzitániai alap) megszerezve, abból az erdélyi egyházmegye számára vallásalap néven közvagyont képzett, amelyet Bajzai József püspök egy bécsi bankban helyezett el és a későbbiekben ehhez csatolták az 1773-ban feloszlatott erdélyi jezsuita vagyont, illetve II. József uralkodása alatt az eltörölt pálos és trinitárius szerzetes rend vagyonát is. Az említett vagyonrészek együttesen a kiegyezés korában már több mint 800 ezer forintnyi tőkét képviseltek és az erdélyi katolikus egyház egyik legfontosabb anyagi alapját jelentették. A vallásalap kezelését az Erdélyi Katolikus Státus végezte és az ezzel kapcsolatos pénzügyi számadásokat ebben az állagban helyeztük el. Az 1936–1946 közötti számadások hiányosan maradtak meg. A dokumentumok a repertóriumban közöltek alapján jól kutathatók.

Sem título
Szórvány ügy iratai
RO GyFL ÉFkL.I.13.a · állag · 1941–1944, 1994–1995
Parte de Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár

Erdély jelentős területein a katolikusság szórványnak számított és ma is az. A szórvánnyal való speciális foglalkozás esetenként külön tanácskozások témája volt. Ezzel kapcsolatos iratok a második világháború idejéből és a közelmúltból is előkerültek.

Káptalani jegyzőkönyvek (Protocollum capitulare)
RO GyFL ÉFkL.II.1.a · állag · 1759–1940
Parte de Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár

A Gyulafehérvári Káptalan rendszeres működésének legfontosabb dokumentuma az a jegyzőkönyv sorozat, amely 1759-től kezdve folyamatosan maradt meg. A káptalan tanácskozásairól 1759. május 4.-től kezdve latin nyelvű jegyzőkönyveket vezettek, amelyben a tárgyalt ügyek és a hozott határozatok szerepelnek. A jegyzőkönyvek értékét növeli, hogy bennük nagyon sok esetben a káptalanhoz érkezett iratok teljes szövege is lemásolásra került. Éppen ezért olyan iratokról is tudunk tájékozódni a kötetekben, amelyek esetleg eredetiben már nem maradtak ránk. 1861 májusától a jegyzőkönyveket magyarul vezették, bár a korábbi években is számos határozatot magyarul jegyeztek fel a jegyzőkönyvekbe. A jegyzőkönyvek sorozata 1940. március 28-án fejeződik be. Az állag legvégén néhány jegyzőkönyv nem bekötött fogalmazványát helyeztük el.