Az uradalmi iratok között rendkívül sok csekély forrásértékű, azonban kortörténeti dokumentumnak számító kötelezvény, kezeslevél maradt meg. Ezeket gyűjtöttük össze ebben az állagban és helyeztük el őket időrendben. A kisméretű dokumentumok sokszor cédula jellegűek, kutatásuk csak átnézéssel lehetséges.
A magyar nyelvű, külön kezelt formanyomtatványok és iratok kronológiai rendben vannak elhelyezve. Az állag anyaga nem kutatható.
Az állagban elsősorban a kanonokok töredékesen fennmaradt kinevezési iratai, valamint számos apáti, tanári kinevezés, illetve doktori oklevél található.
-
Borsos-Golubics-féle misealapítvány az alsó-lendvai plébániák számára
-
Csődy-féle segélyalapítvány (1859-ben megszűnt)
-
Schilson-Spreng-féle alapítvány a salfai plébános és tanító, valamint a surányi kápolna javára
-
Bozoly-féle alapítvány szentmisékre, a mihályfai tanító és szegények javára
-
Lábos-féle Vát-szentkúti templom javára és miselapítvány
-
Farkas-féle alapítvány a zeli templom javára
-
Frauer-féle m ise alapítvány az őrségi lelkészeknek
-
Bálint-féle alapítvány az egyházasrádóci szegényeknek
-
Gyurtsenics-féle alapítvány a tömördi plébánia javára
-
Ficzkó-féle alapítvány a borházai (Péterhegy) szegények javára
-
Hoffmann-féle alapítvány abdalóci szegények javára és misealapítvány
Ebben az állagban szintén az iratokból előkerült speciális forrásokat a „Libellus educillatoris” azaz a magyarul kocsmakönyveknek nevezett nyilvántartásokat helyeztük el időrendben. A sorozat időrendi szempontból csaknem hiánytalan, forrásértéke elsősorban helyi jellegű. Kutatása egyenkénti átnézéssel lehetséges.
A levéltárban néhány egészen korai, 17. századi irat is megmaradt, ezek közül kiemelésre érdemes Gyalu két urbáriuma 1643-ból és 1648-ból. Viszonylag kevés irat maradt meg a 18. századból, csupán néhány jövedelem összeírás és úriszéki jegyzőkönyvek. A 19. század első feléből már több irat áll rendelkezésre, de ezek is csak erős hiányokkal maradtak meg. Néhány korabeli segédlet is fennmaradt, ebből tudjuk, hogy a 18. században itt is összegyűjtötték az uradalomra vonatkozó középkori dokumentumok adatait. Az állag többsége a dualizmus korából származik, közöttük költségvetési előirányzatok és zárszámadások egészen az 1948-as államosításig. Több dokumentum maradt meg az uradalom erdőgazdálkodásával kapcsolatban. A 17–19. századi iratok részben latin nyelvűek, a későbbi anyag döntően magyar nyelvű. Az iratok a néhány megmaradt iktatókönyv segítségével, illetve egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Kolozsmonostori uradalom