Mostrando 2938 resultados

Az elemi iskolai alapot az erdélyi egyházmegyéhez tartozó elemi iskolák fenntartása és az ott működő tanítók fizetésének kiegészítésére hozták létre. Az állagban az alapra vonatkozó költségvetéseket zárszámadásokat kronológikus rendben helyeztük el. Az alapra vonatkozó iratok csak kis számban maradtak meg. Egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A Háromszékből származó és a magyar szabadságharcban is résztvevő gróf Nemes Ábrahám az 1880-as években alapítványt hozott létre, amelynek eredeti célja egy Háromszékben felállítandó római katolikus reáliskola lett volna. Mind addig amíg ez az iskola nem jöhetett létre az alap jövedelmét háromszéki születésű reáliskolai tanulók ösztöndíjára fordították. Az állag két raktári egységében ennek zárszámadásai és költségvetései találhatók. A h. állagban egy reáliskolai alapra vonatkozó kötet található, amelyet azért nem itt helyeztünk el, mert más alapokkal együtt közösen vezették.

A római katolikus egyház jelentős szerepet játszott Kolozsvár városközpontjának modernkori kiépítésében. Közreműködésével alakult át Kolozsvár főtere a Szent Mihály templom körül és később az Erdélyi Katolikus Státus számos középületet is emelt a belvárosban. Ezen építkezésekre vonatkozó egykorú levelezést, építési naplókat és különösen nagy számban tervrajzokat helyeztünk el ebben az állagban. Az anyag várostörténeti, építéstörténeti szempontból fontos forrásnak tekintendő, amely új adatokkal gazdagíthatja Kolozsvár 1918 előtti történetének kutatását. A mesterségesen kialakított állaghoz segédletek nem állnak rendelkezésre, az iratok és tervrajzok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az állag iratai szervesen a Püspöki Hivatal anyagához tartoznak és csupán irattani okokból, illetve eredetileg is külön való kezelésük miatt alkottunk belőlük külön állagot. A Hivatalban – Kalocsához hasonlóan – 1760-tól kezdve Protocollum episcopale cím alatt a püspöki döntések, s ezek nyomán keletkezett kimenő iratokról külön nyilvántartást készítettek, amelyben, hosszabban- rövidebben a határozatokat is feljegyezték. A latin nyelvű kötetekhez tárgymutató is készült, amely esetenként egybe van kötve a protocollummal, esetenként külön kezelték. Az utolsó ilyen kötet 1791-ből maradt meg, feltehetően a 18. század végén ez az önálló sorozat megszűnt. Az állag forrásértéke jelentős, részben a rendelkezésre álló mutatókkal, részben átnézéssel kutatható. Különösen akkor ajánlható átnézése, ha a kutatott téma erre az időszakra esik.

Az állag iratait 1941-ig mesterségesen alakítottuk ki, ugyanis az iktatott iratok rendezésekor rengeteg személyi okmány került elő, amelyeket a hallgatók nyújtottak be felvételük alkalmával, s amelyeket keletkezésük időrendjében helyeztünk el. A források értéke nem indokolta név szerinti külön segédlet elkészítését. Az állag második részében már 1958 után keletkezett és külön kezelt iratok találhatók, többek között életrajzok, indexek, a végzett hallgatók adatlapjai, különböző személyi ügyekre vonatkozó dokumentumok. Az modern kori anyag természetesen a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételével szigorú korlátozásokkal kutatható. A korábbiak csak egyenkénti átnézéssel.

Az állagban a kilépett, vagy külföldre távozott hallgatókra vonatkozó nyomtatványok, levelezés található. Az iratok a kilépések időrendjében vannak rendezve. Az anyag nem kutatható.

Az állagban a szeminárium napi működése során keletkezett péztári okmányok, számlák találhatók. Az iratoknak különösebb forrásértéke nincsen. Megőrzése és levéltárban való elhelyezése a tulajdonos kérésére történt. Gazdaságtörténeti szempontból esetenként érdekes lehet a korszak kutatói számára. Az 1969 előtti időszakból csupán néhány évből maradt fenn kevés dokumentum, 1969-től a sorozat hiánytalan.

a levélírók abc rendjében, darabszintű segédlettel

régi iratjegyzékek, feljegyzések, elenchusok