2977 találat látható

Az állagban elsősorban az 1940–1948 közötti évekből megmaradt és az erdélyi püspöki hivatalba eljuttatott más egyházmegyékből való püspöki körleveleket helyeztünk el. A második világháború időszakából különösen érdekes sorozat, hiszen olyan anyagokat is tartalmazhat, amelyek másutt nem maradtak fenn, vagy nehezen kutathatók. A körlevelek nyelve latin, magyar, esetenként román és német. Az állag végén a rendszerváltás után keletkezett körlevelek találhatók. Kutatása kronológiai rendben ajánlott.

A fond anyagában az iratok közül nagy számban előkerült püspöki körleveleket gyűjtöttük össze időrendben. Az első állagban csak az erdélyi püspök által kiadott körleveleket találjuk, nagyrészt már nyomtatott változatban, de esetenként kéziratos fogalmazványok is megvannak. Esetenként több példányt is megőriztünk, mert a plébániákról beszállított iratok közül itt helyeztünk el néhány körlevél gyűjteményt. A sorozat az 1790-es évektől hiánytalannak mondható, bár néhány 1945 utáni körlevél csak a püspöki hivatal iratai között maradt meg. A körlevelek nyelve többségében magyar, esetenként latin. Egyes kötetbe szerkesztett körlevélgyűjteményhez jegyzék áll rendelkezésre. Egyébként az anyag kronológiai rendben kutatható.

Irodalmi jegyzetek.

Székfoglalók, előadások.

Gazdasági jellegű iratok (számlák, nyugták) 1802, 1827, 1838–1885.

Fotók, vegyes.

Az anyakönyvek mellett különféle típusú tanulmányi nyilvántartásokat is őriz a levéltár. Az osztálykönyvek csak a dualizmus korának első feléből maradtak meg. Időrendben kutathatók.

Elaboratum 1899. Levelezések 1902.

Az iskola anyakönyvei a szabadságharc utáni újrakezdéstől egészen az államosításig gyakorlatilag hiánytalanul maradtak meg. Különösen fontos művelődéstörténeti forrás, mivel az iskola nemzetiségi szempontból rendkívül heterogén volt, tehát szociológiai és társadalomtörténeti kutatások alapját képezheti. A kötetek időrendben kutathatók.

Az 1920-as évektől kezdve az előzőtől eltérő osztálynaplókat vezettek, amelyek az államosításig rendelkezésre állnak.

A Gyulafehérváron működő fiúnevelő intézet hivatalosan nem volt a gimnázium intézménye. Annyira kevés irata maradt meg, hogy ezt a töredéket itt helyeztük el.

Ebbe az állagba azokat a kötetes anyagokat soroltuk be, amelyekből nem látszott indokoltnak önálló állagokat alakítani. Elsősorban a tánári gyűlések jegyzőkönyveit és a Katolikus Kör jegyzőkönyvét ajánljuk a kutatók figyelmébe. Érdekes még a Mária Kongregáció tagnévsora, amely 1743-tól megmaradt.

A máshová be nem sorolható iratokból alakítottuk ki ezt az állagot és a lényeges információkat közöljük az egyes raktári egységeknél. Kutatás csak az iratanyag egyenkénti átnézésével lehetséges.

A rend anyagai között olyan dokumentumok is előkerültek, amelyek nem közvetlenül a rend működésére vonatkoznak, de megőrzésük indokolt. Ebben az állagban néhány nyomtatott dokumentum mellett a fényképgyűjtemény érdemel külön említést.

Azokat a piarista eredetű iratokat, amelyek más állagokba nem voltak besorolhatók egy külön állagban gyűjtöttük össze. Az egyes raktári egységeknél röviden közöljük a bennük található iratok rövid meghatározását.

Erdély legszebb barokk templomaként a kolozsvári jezsuita, majd később piarista templomot szokták emlegetni. Mivel eredetileg a jezsuita akadémia hallgatóságának lelki gondozására épült, máig is az akadémiai templom nevet viseli. 1718-ban kezdték építeni, de csak egy évtizeddel később készült el teljesen. 1776-tól a templomot a piaristák vették át. A fellelt iratok között megtalálható a templom krónikája (historia domus), leltárai és a különböző templomi adományok nyilvántartásai. Az állag anyaga egyenkénti átnézéssel kutatható.