2969 találat látható

Levéltári leírás
Nagyalmási, váralmási uradalom iratai
RO GyFL ERKSL.IV.5.d · állag · 1752–1948
Ennek része: Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár

Bánffyhunyadtól északra az Almás patak völgyében található Almás vára, amelyről kapta elnevezését a Nagyalmási, illetve Váralmási uradalom. A jelentős birtok 1877-ben került a Csáki családtól a katolikus Státus ösztöndíj alapjának birtokába. Az iratok között 1752-ből, illetve 1794-ből származó összeírások találhatók, s többségében 1877-től az államosításig terjedő gazdasági nyilvántartások. Az uradalmak közül a Váralmási birtok iratai maradtak meg viszonylag legépebben. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Nagyalmási, váralmási uradalom
Közgyűlési iratok
HU RL A.01.d · állag · 1858–1926
Ennek része: Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára

A közgyűlésekre előkészített ügyiratok, jegyzőkönyvekkel, jegyzőkönyvi fogalmazványokkal vegyesen.. Az iratokat az iktatott igazgatási iratok közül emelték ki, elrendezésük a tárgyalás sorrendjében történt. Az iratokhoz külön segédkönyv nincs, a közgyűlések kéziratos és nyomtatott jegyzőkönyvi számai alapján kereshetők. Az alábbi évekből vannak meg: 1858, 1860-1886, 1891-1892, 1894-1898, 1901-1926, (egyes évek nagyon hiányosak), 1942.

UCESM tagságra vonatkozó iratok
HU MSZKL I.03.d · állag · 1994–2010
Ennek része: Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Levéltára

A Szerzetesi Nagyobb Elöljárók Európai Konferenciáinak Uniójával (Union des Conférences Européennes de Supérieurs/es Majeurs/es, UCESM) összefüggésben keletkezett iratokat tartalmazza, mind a magyar konferenciákhoz beérkező iratanyagot, az ülések dokumentumait, összesítőit és tájékoztatóit, mind pedig a nemzetközi szerzetesintézménnyel tartott kapcsolattartásra vonatkozó iratokat.
Az európai szerzeteselöljárók 1980-ban Párizsban találkoztak először, de az előkészületeket már az azt megelőző években megtették. Mintaként számukra az 1959-ben alapított Latin-Amerikai Szerzeteskonföderáció (Confederación Latinoamericana y Caribeña de Religiosos y Religiosas, CLAR) szolgált. A II. Vatikáni Zsinat szellemében egy európai, férfi és női rendeket egyaránt képviselő szerzeteselöljárói konferencia megalakításáról határoztak és ideiglenes bizottságot választottak. 1981-ben Rómában ismét előkészítő gyűlést tartottak, ahol elfogadták a szervezet nevét (Szerzetesi Nagyobb Elöljárók Európai Konferenciáinak Uniója, Union des Conférences Européennes de Supérieurs/es Majeurs/es, UCESM), szabályzatát, amelyet a vatikáni Szerzetesi Kongregáció (Sacra Congregatio pro Religiosis et Institutis Saecularibus) 1983-ban fogadott el. Ezután választották meg az első végrehajtó bizottságot. A magyar konferenciák 1991-es megalakulásukat követően rövidesen csatlakoztak az európai szervezethez.
Az UCESM az európai kontinens valamennyi férfi és női szerzeteselöljárói konferenciáját hivatott képviselni. A szervezethez harminchét nemzeti konferencia tartozik, amelyek tagsági díjat fizetnek. A szervezet székhelye Brüsszelben van, és 1999 óta a belga jog szerinti nonprofit szervezetnek is minősül. Az elnökséget 4 éves terminusokra választják.
Elnökök/elnöknők: Luc Alfons De Hovre SJ (szervező elnök, Belgium) 1980–1981; Pier Giordano Cabra CSF (Olaszország) 1981–1987; France Delcourt SA (Franciaország) 1987–1995; Jacques Scholte FMS (Hollandia) 1995–2004; August Hülsmann SCJ (Németország) 2004–2007; Lutgardis Craeynest FMA (Belgium) 2007–2012; Giovanni Peragine CRSP (Albánia/Olaszország) 2012–2018; Labancz Zsolt SchP (Magyarország) 2018–

Pecsétkassza iratai
HU SzEL II.2.d · állag · 1755–1845
Ennek része: Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár

A káptalan a hiteleshelyi tevékenységből fakadó pénzügyeket külön kasszában kezelte (Cassa Sigillaris), melyben a befolyt összegek mellett vezették a felmerült kiadásokat is. Pontos létrejöttét és megszűnését nem ismerjük, a számadások évköréből mindössze következtethetünk rá.

Ege Miklós-féle alap iratai
HU SzEL II.6.d · állag · 1890–1924
Ennek része: Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár

Ege Miklós kőszegi ügyvéd 1884-ben tett alapítványa. Ennek kamatjövedelme eleinte özvegyét illette, majd annak 1913-as halálát követően lépett életbe az alap a Kőszegi, Felsőőri és Németújvári járás németajkú tanítói részére, valláskülönbség és az iskola jellegére való tekintet nélkül.