Mostrar 137 resultados

A Magyarországon működő piarista rendházak saját (tehát a rendházakból beszállított) teljes levéltárait és levéltártöredékeit tartalmazza. (Előbbieket a fondok címében a „levéltára”, utóbbiakat az „iratai” megnevezés jelzi.) A rendház (latinul domus vagy collegium) elsősorban a szerzetesi közösséget, nem pedig a lakóhelyéül szolgáló épületet jelenti. A teljes jogú piarista rendház vezetője a házfőnök (rector). (A nem teljes jogú latin neve residentia, elöljárója pedig superior volt.) A rendházi fondok általában a házfőnök által vezetett köteteket és az általa kezelt egyéb iratokat tartalmazzák

Az addig egységesen kezelt levéltárat Batthyány József prímás választotta ketté. Az egyház birtokaira és gazdasági ügyvitelére vonatkozó okleveleket és iratokat Archivum saeculare néven, Jelencsics, majd Dvornikovics levéltárosok munkájával külön rendeztette; ugyanakkor intézkedett az egyházkormányzati iratok rendezéséről is. A munkát 1779-ben udvari káplánjára, Stegner Istvánra bízta, s ennek nem sokára történt távozása után Fuchs Ferencnek, a későbbi egri érseknek adta.
Fuchs komoly előkészülettel látott a munkához. Egyik jelentésében írja, hogy – mint Andrássy Károly báró fiainak nevelője – rendezte az Andrássy család betléri levéltárát, majd tanulmányozta a magyar udvari kancellária és a helytartótanács levéltári rendszerét. Ezeknek az ismereteknek birtokéban végezte el a prímási egyházi levéltár rendezését 1781–1785-ben. 1786. december 30-án zárta le a rendezéshez és a levéltár további kezeléséhez készített útmutatóját: <i>Directorium et speculum pro manipulantibus Archivum Ecclesiasticu</i> címen. A primás életében a Fuchs megteremtette rendszert folytatták tovább. A későbbi iratokhoz további segédletek készültek, Jordányszky Elek levéltáros pedig az addigi lajstomkönyvek alapján a század végén összesítő elenchust is készített. (A rendezésre vonatkozó, iratok: Batthyány prímás iratai Prot. I, No. 818; Prot. III, Intr. No. 17, 18, 20.)
A prímás utasítáa értelmében Fuchs a helytartótanács irattári rendszerét vette alapul. Ennek „departamentumait” nyolc „kategóriával helyettesítette. Ezeken belül a helytartótanácsi iratok kisebb tárgyi csoportjait jelentő „fontes” megfelelői „numeri”, s az ottani „positiones” párhuzamai a „numeri subalterni”. A kategóriák megállapítása után Fuchs az egyházi levéltár iratait két részre osztotta. A Barkóczy prímás haláláig (1765) bezárólag terjedő iratok az Archivum vetus, a Batthyány érseksége alatt (1776-tól) keletkezett iratok az Archivum novum nevet kapták. A kategóriákat a „régi levéltárban a lehetőség szerint, az „újban” pedig többé-kevésbé következetesen alkalmazva, Fuchs ezek alapján rakta pontosabb rendbe az iratokat, és készítette el a lajstromkönyveket.

A Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban letétként vagy ajándékként elhelyezett családi iratok és levéltárak gyűjteménye.

Barotai Urbán
Beney György
Bitó Nándor
Bodrogi Boldizsár
Borbély Achilles
Bozóki István
Buday Péter
Cserháti Kálmán
Dám Ince
Faddy Otmár
Füzér Julián
Gábris Grácián
Gerıcs Gáspár
Gordos Gáspár
Halmay Paszkál
Hegedűs Kolos
Horváth Justus
Huszár Jeromos
Ibrányi István Ervin
Iglói Ignác
Jeney Jenő
Kákonyi Asztrik
Karácsonyi Aladár
Kéri Xavér
Király Pacifik
Kiss Szaléz
Kovács Kamill
Köllı Hadrián
König (Király) Kelemen
Lakatos Joachim
László Vid
Luptovics Kolos
Majsai Mór
Molnár Illés
Nagy Arisztid
Nagy Szaléz
Návay Kapisztrán
Németh Antal Piusz
Németh Placid
Oslay Osvald
Pintér Ernő
Puskás György
Pusztay Gábor
Réz Marián
Sall Elek
Sebestyén Szaniszló
Somogyvári Hetény
Szabados Anzelm
Szabó Lipót
Szabó Polikárp
Szántó Konrád
Szedő Dénes
Szendi Flórián
Szikra Ferenc
Sztankai Szilás
Szőcs Szalán
Takács Ince
Talpay Firmusz
Tamás Alajos
Tamás Fidél
Tátrai Gyula
Tomanek Szaniszló
Tóth Gerváz
Tóth Parméniusz
Váczi György
Váradi Béla
Veres Géza
Zadravecz István
Zuber Szerafin
Zsiga Kerubin

Az Espereskerületi Levéltár az esperesek tevékenysége során felhalmozódott iratokat foglalja magába. Jelenleg ezek az anyagok a plébániákon találhatók, gyakran szétszórtan, mivel az esperesi megbízatás nem kötődött egy-egy plébániához, hanem az adott kerület bármely plébánosa elláthatta. Az egyes kerületek iratainak egyesítése, összegyűjtése még a jövő feladata számunkra, s a munka a plébániai levéltárak rendezésével párhuzamosan haladhat. Egyelőre sem az anyag terjedelméről, sem időhatárairól nem tudunk pontos adatokat szolgáltatni, a plébániai iratok rendezésével kapcsolatban eddig csupán három kerület: Géderlak, Homokmégy és Kalocsa iratai kerültek be levéltárunkba, viszonylag szerény mennyiségben.

A fondcsoport az érseki hivatal, az érseki főszentszék és a főegyházmegyei tanfelügyelőség iratait tartalmazza. Az érseki hivatal fondjában egyházkormányzati, plébániákra vonatkozó, perszonális (azaz személyekre vonatkozó) állagok találhatók, és formai alapon elkülöníthető részt alkotnak az anyakönyvi másodpéldányok, valamint a kéziratos kötetek. Az érseki főszentszék az egyházmegye bírósági szerve volt, iratai között elsősorban szentszéki peres aktákat (pl. házassági köteléki- és válóperek, holttányilvánítási perek, fegyelmi ügyek) találunk. A főegyházmegyei tanfelügyelőségnél az általános, elvi iratokon kívül az ügyeket iskolánként külön csoportosították.