145 találat látható

A levéltár iratanyagának szerkezete híven tükrözi a káptalan egyes tevékenységi köreinek alakulását. Jelenkori állapotában magában foglalja a káptalan magánlevéltári iratanyagát, gazdasági és alapítványi iratait.

A fondcsoport az érseki hivatal, az érseki főszentszék és a főegyházmegyei tanfelügyelőség iratait tartalmazza. Az érseki hivatal fondjában egyházkormányzati, plébániákra vonatkozó, perszonális (azaz személyekre vonatkozó) állagok találhatók, és formai alapon elkülöníthető részt alkotnak az anyakönyvi másodpéldányok, valamint a kéziratos kötetek. Az érseki főszentszék az egyházmegye bírósági szerve volt, iratai között elsősorban szentszéki peres aktákat (pl. házassági köteléki- és válóperek, holttányilvánítási perek, fegyelmi ügyek) találunk. A főegyházmegyei tanfelügyelőségnél az általános, elvi iratokon kívül az ügyeket iskolánként külön csoportosították.

Az ötödik nagyobb levéltári egységbe számos egyházi vonatkozású intézmény kívántunk elhelyezni. Ezek közül jelenleg a Levéltárban csupán csekély mennyiségű szerzetesrendi anyag található. Közülük az erdélyi piaristák anyaga Kolozsváron található, míg néhány másik rend előkerült töredék iratait a gyulafehérvári iratok rendezése során találtuk meg. Szerzetesrendekkel kapcsolatos iratok még elsősorban a Püspöki Levéltárban, de a Levéltár számos más fondjában találhatók. Az erdélyi ferencesek szándékuk szerint Csíksomlyón kívánják összegyűjteni az Erdélyben található ferences vonatkozású iratokat és így egy önálló ferences levéltárat létrehozni. Ennek megfelelően az eddigi gyűjtések során fellelt töredékes ferences provenienciájú iratokat ebben a repertóriumban nem ismertetjük, arra majd egy remélhetőleg megjelenő erdélyi ferences levéltári repertóriumban kerülhet sor.

Zárolt.

Az egyházmegye elhunyt papjai után maradt magánjellegű, maradandó értékkel bíró iratok.

A levéltár által mesterségesen létrehozott gyűjtemények, mint mikrofilmtár, tervtár, fotótár, oklevéltár és az anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye.

A levéltár utolsó, nagyobb egységét részben speciális dokumentumcsoportok, részben a nem irat jellegű forrásokból kialakított gyűjtemények képezik. Itt helyeztük el az egyedi értékű oklevélgyűjteményt. A rendezés során igen sok helyről kerültek elő fényképek, épülettervek, tervrajzok, kéziratos térképek és pecsétnyomatok is. Ezeket típusonként külön-külön gyűjteményekben helyeztük el és az alábbiakban röviden ismertetjük. A tervtár és a térképtár listáit Bernád Rita készítette.

Az egyházmegyei levéltár harmadik nagyobb egysége a gazdasági levéltár, amelynek egyik részét a püspökség uradalmi iratai képezik, 1614-től kezdődő időhatárral. A másik részét már a dualizmus korában felállított Számvevői, később Gazdasági Hivatal megmaradt iratai alkotják. Az e fondcsoportba tartozó anyagok nagyon változó forrásértékűek. A rendezésnél alapvető szempontunk volt, hogy az óriási pusztulás után minden, látszólag legcsekélyebb értékű iratot is meg kell őrizni. A tulajdonos külön óhaja volt, hogy a 20. századi, forrásérték szempontjából jelentéktelennek tűnő anyagokat is őrizzük meg. Tekintettel arra, hogy az ilyen fondok, vagy állagok mennyisége nem túl jelentős elfogadtuk azt az álláspontot, hogy néhány ilyen iratsorozat kordokumentumként megtartható. A püspökségnek Alsó-Fehér megyében kiterjedt birtokai voltak, amelyek közé tartozott például Diód, Diómál, Herepe, Kisfalud, Magyarigen, Ponor, Remete, Sárd, Tótfalud, Poklos, Pojána, Gaurány, Metesd, Felsőgáld, Bendek, Táté, Drobár, Sóspatak, Csügöd, Strása és Dálya. A fennmaradt iratok társadalomtörténeti és gazdaságtörténeti szempontból egyaránt érdekes források és eddig valószínűleg ismeretlenek.

A váci püspöki uradalom több tízezer holdas gazdaságának igazgatásával kapcsolatban keletkezett iratanyag.