Showing 189 results

Kívül: Liber II. Collegii Podoliniensis Sch. P. in quo continentur Annales Scholarum Piarum ab anno 1597 usque ad 1669.

Másolati könyv, benne levélmásolatok, instrukciók, jelentések, végrendeletek, királyi rendeletek, püspöki körlevelek latinul és lengyelül, köztük pl. a Szilveszter-bulla és a szepesi városok privilégiumleveleinek másolatai. – Kívül: Liber VI. Collegii Podol. Scholar. Piar. in quo continentur multa et varia ex collectaneis descripta ab anno 1723. – Melléklet: Kottás kódexlap!

Az 5. kötet másolata 1694-ig, majd az 1695–1712 éveket ebből másolták oda. – Kívül: Liber Archivi Collegii Podoliniensis Sch. P., in quo origo, fundationis collegii hujus, tum incrementa, acta praecipua et gratiae benefactorum adnotata sunt. – Mf: MOL, 12683/6.

Historiae hujus simile exemplar, et potius ipsum originale ejusdem P. Michaelis manu propria scriptum asservatur in archivo provinciale Varsaviae, duo et tres anni sub sequentes historiae ex illo desiderantur hinc libro adscribi. – Kívül: Liber I. Collegii Podoliensis Sch. P. in quo continentur Historiae Provinciae Poloniae ab anno 1642 ad annum 1686.)

Kívül: Liber V. in quo professiones in hac Podolinensi domo factae inscribuntur. – Kódexkötés!

Archivi Domus nostrae Podolinensis Liber II. in quo continentur spectantia novitios, videlicet admissio eorumdem ad habitum religiosum (de annis 1650-1720), adventus (de annis 1653-1719), discessus (de annis 1681-1689), visitatio, dimissio, scrutinium ante professionem (de annis 1679-1740). Renovatus et in Ordinem redactus Anno Domini 1681. Mense novembri. Kódexkötés!

Archivi Domus nostrae Podolinensis Liber III. in quo continentur adventus, visitationes, discessus, litterae, ordinationes sive mandata, declarationes maiorum superiorum ac etiam Sac. Congregationis et Nuntiorum Apostolicorum (de annis 1642-1745). Renovatus, et ex alÿs libris exscribi coeptus Anno Domini 1681 Mense Novembri. – Kívül: Archivi Liber III. in quo Adventus, visitationes, discessus … iuxta singulorum annorum serie). – Melléklet: kottás kódexlap, egykori borítója! –Mf.: MOL, 12682/2.

Archivi Domus nostrae Podoliniensis Liber I. in quo origo, fundatio, accessio, et progressus, immunitio, mutationes, insigniores casus, et alia his similia ad statum domus pertinentia, memoria digna, iuxta annorum, quibus aliquid contignit, seriem continentur inscripta. Coeptus hic liber renovari, et in ordinem redigi Anno Domini 1681 Mense Nov. (de annis 1642-1772, az 1695-1712 évek a 13. kötetből másolva). – Kívül: Liber III. Collegii Podolinensis in quo origo fundationis, accessio, progressus etc. Melléklet: kottás kódexlap, egykori borítója. – Mf. MOL, 12682/1.

Renovatus anno Domini 1681. mense Novembri (de annis 1650-1748, et suffragia 1713-1754).

Archivi Domus nostrae Podolinensis Liber IV. in quo publicationes, institutiones superiorum pro hac domo, familia in annos singulos (de annis 1642-1799), renovatio votorum (1680-1755), professio fidei, (nomina conversorum 1775, exercitia spiritualia 1725-1755), ordines religiosis nostris collati (1681-1792), lectio decretorum apostolicorum, constitutionum nostrarum, ac rituum (1681-1755), adventus (1680-1756), discessus (1680-1755), (nomina ad ecclesiam nostram sepultorum 1775-1778), et nomina defunctorum nostrorum pro quibus a P. Generali vel Provinciciali indicuntur, et fiunt suffragia (1676-1712) inscribuntur seriem annorum. Renovatus Anno domini 1681. mense Novembri. Melléklet: ??????????

Liber in quo continentur mandata et litterae mandata et litterae tam Patrum Generalium (1656-1688) quam Provincialium (1656-1676), item Visitationum eorundem Patrum (1656-1681), item Bulla et litterae apostolicae (1656-1750), litterae episcopales (1665-1668), litterae denique generis diversi (1750). – Kívül: Archivi Liber XVIII. in quo continentur I. Bullae Apostolicae, II. Litterae Episcoporum III. Litterae diversorum in negotiis maioris momenti.

Decreti cosi Generali, come Provinciali. Lettere messiue tanto del Patre Generale questo P. Provinciale (vegyes feljegyzések és iratmásolatok az 1642-1696 közötti évekről). – Liber in quo capitula generalia et provincialia annotantur, intimationes quoque eorumque. (1659-1712).

Hivatalos beadványok, beszédek, szabályzatok fogalmazványai és egyéb vegyes följegyzések.

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

A megvetett és gyűlölt magyarság [Contemptus Germanorum erga Hungaros, Gabelmann szállóigéje] (1904). – A magyar ember sorsa (1900). – Nádasdy Ferenc gróf sárvári kincstára (1902). – Vándorló műkincseink (1920). – Az utolsó Széchy (1917). – Lipót császár üzletei (1922).

A mi szent koronánk (1922). – A pozsonyi vár története (töredék, 1885/1895). – Sienawski hercegné és Visky Sámuel (Szegény magyarok, 1927). – Dengelegi kéziratos könyvéről [egy kassai szabómester asztrológiai jelenségekről, 1819] (1932). – Csendélet Budán 1696–ban (1905). – Ribillió Pesten (1917). – Egy budai bíróról [Kalmárffy Ignác] (1932). – Kalandorok városa [Pest az 1830–as években] (1920).

Országgyűlési ingyenes szállások az 1537. évtől kezdve 1844–ig (1932). – A „tót–magyar” [Podmaniczky József] (1932). – Követek visszahívása az országgyűlésről (1932). – Nemzeti tanács, nemzeti adminisztráció (1932). – Mikor a császárnak nem volt pénze! (1932) – Magyar generálisok az országgyűléseken (1932). – Régi országgyűlési hitszónokok (1932). – Az országgyűlés bezárása 1827–ben (1932). – Beöthy Ödön harcai (töredékek, 1930) – Beöthy Ödön vallomása (1930). – A halálfejes gyűrűk (1932). – Tisza Lajos affair–je 1833–ban (Füzesséry beregi követtel] (1925/1930). – A városi követek küzdelme a személyes szavazati jogért az 1825–1848. évi országgyűléseken (1932). – A császári meg a királyi kommisszáriusokról (1932). – Feljegyzések és kézirattöredékek.

Emlékezés Türr [István] tábornokról (1930). – Emlékezés Mikszáth Kálmánra. – Mogyoródy Adolf emlékezete (1908). – Boszniában [útirajz] (1897). – A körmendi kastély parkja (1905–1900 k., fényképekkel).

Magyar Országos Levéltár, E 21 (1530–1700)

Benignae resolutiones, Litterae ad Cameram exaratae, Acta cameralia, Urbaria et conscriptiones, Diversae instrictiones, Missiles, Neo–regestrata acta, Történelmi emlékek (Belügy), Lymbus, Szepesi kamarai levéltár

Andrássy, Balassa, Erdődy, kismartoni Esterházy, Forgách, Pálffy, Rákóczi, Thurzó, MOL kisebb családi levéltárak

Alapy Gyula (10 db, 1926–1932). – Alapy Sándor komáromi polgármester (1931). – Almássy László képviselőházi elnök (4 db, 1931–1932). – Angyal Dávid (8 db, 1929–1932). – Antal Géza ref. püspök (1925). – Apponyi Margit grófnő (1887). – Athenaeum (4 db, 1920–1929).

Czakó Elemér (Egyetemi Nyomda, 3 db, 1925–1926). – Czeizel Gábor (1902). – Czímer Károly (5 db, 1908–1929). – Czirbusz Géza SchP (2 db, 1905/1910). – Császár Elemér (1913). – Csánki Dezső (1931). – Csobán Endre (1923).

Hangay Sándor (1930). – Hám Sándor SchP (1890). – Harsányi István (Sárospatak, 1923). – Hegyaljai Kiss Géza (1909). – Herelendy László (1909). – Horánszky Lajos, 5 db, 1909–1932). – Horánszky Nándor és Nándorné (4 db, 1928–1932). – Horváth Círill (1925). – Huszár Dezső (Adony, 1914).

Lelkes Nándor József és Szlauka Károly (Zayugróc, 1917). – Lőwy Árpád (1901).

Tagányi Károly (1 db, 1895/1900). – Takács Lajos (Máramarossziget, 1908). – Tamedly Mihály (1931). – Tátray József komáromi polgármester (1897). – Thallóczy Lajos (2 db, közte Felelet a Büzérnagyhoz intézendő számos kérdésre betegsége idején, 1903–1914). – Thallóczy Lajos Társaság tagjai (2 db, 1932). – Grillnerné Thallóczy Szerafin (2 db, 1916). – Tiboldi József (1932). – Traeger Ernő (Tregényi, 3 db, 1928–1932). – Tury Gyula (Túrapó, 7 db, 1931–1932).

A diákokat keresztnevük kezdőbetűje szerint csoportosítva, és azon belül évek szerint közli. Mösch Lukács álllította össze a 23. kötet és más források alapján 1684-ben, majd 1686-tól tovább vezették. – Kódexkötés! – Mf: MOL, 12682/3.

Magyar marhakereskedés a múltban (mutatvány a Magyar szarvasmarha kereskedés története című készülő mű II. részének 20. fejezetéből, gépelt, 1907). – A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása (1907). – Nürnberg és Magyarország (1902). – A nürnbergiek régi magyar kiváltságai (1929). – A nyaraló és a telelő (1926). – Tanulmánytöredékek.

A komáromi halászat a középkorban (töredék, 1900 k.). – A komáromi vizahalászat a XVI. században (2 pld., 1897). – A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyaroszágon 1328–tól 1714–ig (1902). –

Hidak a XVI–XVII. századi Magyarországon (tanulmánytöredék). – Az ecsedi láp eresztése a múlt században (1899). – Hajóépítők telepítése Magyarországra a 16., 17. és 18. században (1904). – A dunai hajózás a XVI. és XVII. században (1900). – Duna–csatorna terve Pest és Szolnok között 1715–ben (1902). – Csatorna terve Debrecen és a Tisza között 1727 (1904). – Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tételére 1713–ban (1902).

A huszár és a száguldó (1929). – Huszárkalandok (1917). – Lesvetés és leshárítás (1916). – A magyar gyalogság szervezete (A magyar gyalogáság megalakulása, III. fejezet, 1908). – A török–magyar bajrakihívások (1905). – Katonatemetés a törökvilágban (kefelevonat, 1916). – Pribékek (1904). – Szegény legények, szabad legények, szabad huszárok (1920/1925). – A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és zápisz–tisztek (1926). – Bedeghi Nyáry István követsége (1922). – Szelepcsényi György a portán (1912). – Magyar rabok olasz gályákon (1916). – A debreceni bíró elrablása (1916). – Rákóczi Zsigmond esete (1913). – Bethlenfalvi Thurzó Ferenc (1925). – A török[–magyar] énekesek és muzsikások (hiányos, 1910). – Thúry György lantosa (1914). – Pálffy generális sarca (1917). – A vígkedvű Tahy Bernát (1905). – Kassa elfoglalása 1682–ben (1911).

A komáromi péntekösök (1910). – Hogyan ostromolta a komáromi bírót húszezer török vitéz? (1900) – Ribillió Komáromban (1903). – Az elátkozott család [Jókai regényének komáromi eseményei és szereplői] (1930). – Komárom megye Mária Terézia korában (töredék, 1895/1896).