Showing 24658 results

ismerető nyomtatványok, Maria de Jesus rendalapító áűltali imameghallgatás följegyzése (1930), affilaltak felvetelei szertartása, stb.

Az addig egységesen kezelt levéltárat Batthyány József prímás választotta ketté. Az egyház birtokaira és gazdasági ügyvitelére vonatkozó okleveleket és iratokat Archivum saeculare néven, Jelencsics, majd Dvornikovics levéltárosok munkájával külön rendeztette; ugyanakkor intézkedett az egyházkormányzati iratok rendezéséről is. A munkát 1779-ben udvari káplánjára, Stegner Istvánra bízta, s ennek nem sokára történt távozása után Fuchs Ferencnek, a későbbi egri érseknek adta.
Fuchs komoly előkészülettel látott a munkához. Egyik jelentésében írja, hogy – mint Andrássy Károly báró fiainak nevelője – rendezte az Andrássy család betléri levéltárát, majd tanulmányozta a magyar udvari kancellária és a helytartótanács levéltári rendszerét. Ezeknek az ismereteknek birtokéban végezte el a prímási egyházi levéltár rendezését 1781–1785-ben. 1786. december 30-án zárta le a rendezéshez és a levéltár további kezeléséhez készített útmutatóját: <i>Directorium et speculum pro manipulantibus Archivum Ecclesiasticu</i> címen. A primás életében a Fuchs megteremtette rendszert folytatták tovább. A későbbi iratokhoz további segédletek készültek, Jordányszky Elek levéltáros pedig az addigi lajstomkönyvek alapján a század végén összesítő elenchust is készített. (A rendezésre vonatkozó, iratok: Batthyány prímás iratai Prot. I, No. 818; Prot. III, Intr. No. 17, 18, 20.)
A prímás utasítáa értelmében Fuchs a helytartótanács irattári rendszerét vette alapul. Ennek „departamentumait” nyolc „kategóriával helyettesítette. Ezeken belül a helytartótanácsi iratok kisebb tárgyi csoportjait jelentő „fontes” megfelelői „numeri”, s az ottani „positiones” párhuzamai a „numeri subalterni”. A kategóriák megállapítása után Fuchs az egyházi levéltár iratait két részre osztotta. A Barkóczy prímás haláláig (1765) bezárólag terjedő iratok az Archivum vetus, a Batthyány érseksége alatt (1776-tól) keletkezett iratok az Archivum novum nevet kapták. A kategóriákat a „régi levéltárban a lehetőség szerint, az „újban” pedig többé-kevésbé következetesen alkalmazva, Fuchs ezek alapján rakta pontosabb rendbe az iratokat, és készítette el a lajstromkönyveket.

Teológiai dolgozatok (1-39), szak-, szigorlati, doktori és szemináriumi dolgozatok, Ifjúsági Kör (45/1) és cserkészcsapat (45/2) iratai.

Gyermek-, ifjú-, diákkori írásai, zsengéi, tanulófüzete, naplója
Egyetemi szemináriumi dolgozatai
Családi és egyéb levelezés

Esperesi és tenfelügyelői iktatókönyv, melyet vezetnek a kerület átalakulása után is.

1. Egy 74 oldalas nyomtatott könyv (A5-ös)
   Címe: A Budapesti Ág. Ev. Főgimnázium Arany János Körének betűrendes könyvtárjegyzéke, 1913.
2. Könyvtárjegyzék (gépelt), dátum: ?
3. Könyvtárjegyzék (gépelt), dátum: 1949. I. 1.

3 osztálykönyv: VII.a, VII.b, VIII.

Lelkészi napló 1915 – 1917
Prédikációk, előadások, imádságok:

• magyar, német, szlovák nyelven 1908 – 1919?
• magyar, német nyelven 1932? – 1948?

A Székeskáptalani Levéltár (archivum capitulare) történeti értékében leggazdagabb levéltára az ún. Magánlevéltár (archivum privatum). Folytatólagosan csak a 17. század végétől kezdve tartalmaz iratokat, de korábbi időszakból is vannak anyagok. Az e-archivumban az 1574 előtti oklevelek és 1729-ből egyházlátogatási jegyzőkönyvek érhetők el, az iratanyag többi része csak a levéltárban hozzáférhető. Az iratanyaghoz tartozó segédletek (PEL II.1.b.) viszont mind kutathatók online.

A dossziéban Mandák Mária 1947 tavaszán végrehajtott hagyatéki eljárásának iratai találhatók.

150/1-9.a. 1923-1948

1. Névsorok (érettségi: 1923. és 1944.)
2. Dr. Hittrich Ödön magánlevelezése
   1 db határidő napló, benne címek
3. Dr. Hittrich Ödön levelezése – Tankönyvkiadás (1899-1912)
4. A pozsonyi ev. lyceum volt növendékeinek érettségi találkozója a Fasorban 1928-ban.
   40 és 45 éves találkozó (meghívók, válaszlevelek, újságcikk)
5. 1944. évi elszámolás
6. 1946. évi elszámolás
7. Levelezés 1946-1948-ig
8. Meghívók az 1947. évi találkozóra
   9/a. Tagdíjfizetési törzslapok (meghaltak, külföldön lévők)
   9/b. Tagdíjfizetési törzslapok A-Z-ig (1923-1948 ?)
   összesen: 146 db törzslap