Showing 20894 results

Aulae regis familiares – A magyar udvartartás és az állandó udvarnép a hódoltság korában.

A megvetett és gyűlölt magyarság [Contemptus Germanorum erga Hungaros, Gabelmann szállóigéje] (1904). – A magyar ember sorsa (1900). – Nádasdy Ferenc gróf sárvári kincstára (1902). – Vándorló műkincseink (1920). – Az utolsó Széchy (1917). – Lipót császár üzletei (1922).

A komáromi péntekösök (1910). – Hogyan ostromolta a komáromi bírót húszezer török vitéz? (1900) – Ribillió Komáromban (1903). – Az elátkozott család [Jókai regényének komáromi eseményei és szereplői] (1930). – Komárom megye Mária Terézia korában (töredék, 1895/1896).

A Zrínyiek és a Muraköz (1920). – A Zrínyiek magyarsága (töredék, 1929). – Zrínyi Miklós temetése [1566–ban] (1913). – A Zrínyi úrfiak (1918). – Zrínyi Miklós emlékezete (1918). – Zrínyi Miklós ismeretlen levelei (1915). – Zrínyi Miklós, mint nagykereskedő (1915/1930). – Gróf Zrínyi Ádám (1922). – Zrínyi Ilona Bécsben (1922). – Testamentum Comitis Georgii a Zrinio (1627, másolat a pozsonyi káptalan levéltárából, 1910/1920).

A huszár és a száguldó (1929). – Huszárkalandok (1917). – Lesvetés és leshárítás (1916). – A magyar gyalogság szervezete (A magyar gyalogáság megalakulása, III. fejezet, 1908). – A török–magyar bajrakihívások (1905). – Katonatemetés a törökvilágban (kefelevonat, 1916). – Pribékek (1904). – Szegény legények, szabad legények, szabad huszárok (1920/1925). – A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és zápisz–tisztek (1926). – Bedeghi Nyáry István követsége (1922). – Szelepcsényi György a portán (1912). – Magyar rabok olasz gályákon (1916). – A debreceni bíró elrablása (1916). – Rákóczi Zsigmond esete (1913). – Bethlenfalvi Thurzó Ferenc (1925). – A török[–magyar] énekesek és muzsikások (hiányos, 1910). – Thúry György lantosa (1914). – Pálffy generális sarca (1917). – A vígkedvű Tahy Bernát (1905). – Kassa elfoglalása 1682–ben (1911).

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

Rajzok a török világból IV. kötetének 1917–ben elkészült, de csak 1928–ban megjelent anyaga: Török–magyar társadalmi érintkezés (1928). – Barátságajánló török–magyar levelek (1915). – Oroszlán basa (1907). – Vezír Szokolli Musztafa basa, „a nagy Musztafa” (1907). – Nagy Szolimán császár sírja (1911). – Kara Ovejsz basa (1917). – Szeinán Frenk Juszuf (1907). – [Vezér] Ali basa (1912). – Szinán basa. – Ferhát basa halála (1908). – Szofi Szinán basa. – Szinánpasazade Muhammed. – Szinánpasazade Vezír Haszán basa. – Kadizáde Ali vezérpasa, a legnépszerűbb budai pasa. – Csonkabég, a török huszárezredes (1913).

közte: Egy múlt századi gázoló (vers Rajnis Józseftől), újságkivágat, 1890.

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A középkori kertészetről. – Kertészkedés a török világban (1917). – Régi magyar kertészet (tanulmánytöredék, 1905/1906) – Egy kertgazdánk a XVI. században [Kávásy Jób] (1927). – Kertjeink a XVII. század első felében (1915). – Régi magyar kertek (tanulmánytöredékek, 1905/1906). – A kertek termésének feldolgozása a XVI. és XVII. században (1932). – A magyar gyümölcsös kert (1900/1910). – Régi magyar gyümölcs (1905). – Régi magyar gyümölcskertészet (1900/1910). – Dinnyeszüret a hódoltság korában (1900/1910). – A virágos és a veteményes kert. – A vadkert (1917). – A sáfrányos kert (1917). – A méhes kert (1917). – Tengeri búzás kert. – A kertfajtákról. – Száldokfa [hársfa] (1917).

Hidak a XVI–XVII. századi Magyarországon (tanulmánytöredék). – Az ecsedi láp eresztése a múlt században (1899). – Hajóépítők telepítése Magyarországra a 16., 17. és 18. században (1904). – A dunai hajózás a XVI. és XVII. században (1900). – Duna–csatorna terve Pest és Szolnok között 1715–ben (1902). – Csatorna terve Debrecen és a Tisza között 1727 (1904). – Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tételére 1713–ban (1902).

A komáromi halászat a középkorban (töredék, 1900 k.). – A komáromi vizahalászat a XVI. században (2 pld., 1897). – A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyaroszágon 1328–tól 1714–ig (1902). –

Magyar marhakereskedés a múltban (mutatvány a Magyar szarvasmarha kereskedés története című készülő mű II. részének 20. fejezetéből, gépelt, 1907). – A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása (1907). – Nürnberg és Magyarország (1902). – A nürnbergiek régi magyar kiváltságai (1929). – A nyaraló és a telelő (1926). – Tanulmánytöredékek.

A Magyar Kamara állapota 1627/1628–ban (1903). – Komáromi harmincadosok dolga a XVI. és XVII. században (1903). – A feldúlt fészek [Bekecs István nagybányai harmincados elleni vizsgálat, 1688] (1919). – A török alattvalók kereskedése Magyarországon (1905). – Régi monopoliumok (1926). – Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt (1899). – Érsekújvár árulói (1904). – Károlyi Sándor gróf fáradozásai a magyar dohánytermelés és kereskedés érdekében (1898). – Két világkereskedelmi cikkünk a 18. században (réz, kéneső, 1903). – Lotharius Vogemond tervei [hajózás és bányavizek ügyében, 1714] (1898/1903).

Bossányi Domokos (diák; d.n.) – Budapesti Philologiai Társaság (1897) – Erdélyi József SchP (töredék, d.n.) – Lubomirski A. (Lemberg, 1908.03.12). – Németh László (a kecskeméti siketnéma német intézet igazgatója, 1903.04.25). – Prónai Antal SchP (2 db, 1907.01.11, d.n.) – Szepesi Bódog SchP (Podolin, 1908.07.25). – Szinnyei József (4 db, 1904.04.28–1910.10.17). – Wladár Róbert (1921.05).

Részben az általa rendezett előadások meghívói, plakátjai, ünnepségekkel kapcsolatos kérvények.

Munkaprogramm (önképzőkör, 1905). – Megjegyzések Walther Béla tanulmányáról (1913 k.). – A III. declinatióhoz tartozó főnevek nemei végződés szerint a Pirchala főrendszeréhez alkalmazva. – Tételek az Ember tragédiájához. – Sárkány[-készítés és -eregetés].

Rájnis József, Révai Miklós, Baróti Szabó Dávid versei. „Rendezte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta N. K.” Gépirat.

A Magyar Hírmondó 1792–1801. évfolyamaiból.

Közte 9 versének magyar nyersfordítása.

A szerzetesi engedelmességről, szegénységről, tisztaságról. Feltehetőleg N. K. fordítása. Gépirat, gyorsírásos jegyzetekkel. (Váry Gellért is lefordította 1880–ban, vö. IV.79, Sk, 9.)

Szakirodalmi adatok, főként irodalmi tevékenységről. Jegyzetfüzet, betűrendes.

Főként a debreceni és a kecskeméti rendház gyűjteményéből.

Közte: „A piarista iskoladrámákra vonatkozó rendeletek és tudnivalók”.

Másolatok a Cassa parochorum (1719–1771), a Neo-regestrata acta (1585–1862) és egyéb állagokból.

Másolatok. „Kestler István dr. pápai kamarás s levéltáros úr szívessége tette lehetővé, hogy ezen okmányok feldolgozhatók voltak. Bp., 1912. december hó.”

Közte: Adatok a kecskeméti színészet történetéhez (megj. Függetlenség 20[1907]:54). – A kecskeméti öregtemplom története I-II. (1910) – Adalék Alexovits Bazil életéhez. – A kecskeméti r. k. egyház. – A kecskeméti kat. egyház XVIII. századbeli történetéből (megj. Kecskeméti Napló, 1912. karácsonyi melléklet). – Krónikás feljegyzések Kecskemét XVIII. századbeli eseményeiről (1913).

„A kecskeméti házi könyvtárban lévő kéziratok.„ Nagyrészt cédulakatalógus.

Archontológiai jegyzékek, tanárokra, diákokra vonatkozó adatok, historia domus feljegyzései.

Benne: Hornyik József: Kecskeméti írók (Kecskemét, 1901) egy példánya kiegészítésekkel.

Karácsonyi pásztorjáték. Két gépelt szövegpéldány saját kezű jegyzetekkel az 1909. évi kecskeméti előadáshoz.

Partitúra és szólamkották, másolta Rietly Károly.

Prológus, epilógus, egy gépelt szövegpéldány

„Átsimította és színre hozta N. K. Kecskemét, 1909.” A zenei betéteket szerezte Szent-Gály Gyula. Prológus, epilógus és egy gépelt, kötött szövegpéldány saját kezű jegyzetekkel.

„Átdolgozta és színre alkalmazta N. K. Kecskemét, 1907.” Az 1908. évi kecskeméti előadás prológusa, epilógusa és két gépelt szövegpéldánya.

N. K. prológusa, ill. N. K. és Sík Sándor részben verses betoldásai.

Az 1903/04. évi értesítőben megjelent szöveg kny-a, N. K. prológusai több változatban.

Iskolai színjáték. Az OSZK Fol. Hung. 10. jelzetű kézirat (1770) másolata.