Zemplén (1903–1907). – Közművelődés (Sátoralja-újhely, 1904). – Közművelődési Értesítő (Veszprém, 1909). – Veszprémi Hírlap (1910–1915). – Veszp-rémvármegye (1914). – Pásztortűz (Kolozsvár, 1921–1927). – Pesti Hírlap (1932).
Az eredeti levelek írói: Arany János, Kazinczy Gábor, Szemere Miklós (Tompa Mihályhoz), Erdélyi János, Hamary Dániel, Irányi Dániel, Kerekes Pál, Kerékgyártó Elek, Szász Károly, Szemere Bertalan, Szirnay Alajos, Szontagh Gusztáv, Tompa Mihály, Vay Sámuel, Verhovay Gyula.
- Bolla Márton: Ariston (vígjáték, 1774/1776, kézirata: PMKL, I.2.a, For. 0-4/17, n° 7., sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Perényi József, 1937/1938). – 2. Verner József: Matatiásnak jeles téteménye (iskolai színjáték, 1775, kézirata: PMKL, I.2.a, For. 6/34, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Perényi József, 1937/1938). – 3. Bethlen Imre: A szép Abellina avagy a Bölcs Öreg (érzékeny játék öt felvonásban, színjáték, 1775, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Perényi József, 1917). – 4-5. Dengles: Szólj igazat, betörik a fejed (vígjáték 1 felvonásban, átdolg. Perényi József, Veszprém, 1908; a művet Perényi diákjai 1901-ben Sátoraljaújhelyen is játszották, a kézirat mindkét példányán a veszprémi szereposztás olvasható).
Minden egyes szerzőnél: műjegyzék, repertórium/irodalom, tanulmány (fogalmazványa). Tartalom: 1. Somló Sándor (1859–1916, színműveinek tartalmi ismertetése). – 2. Ferenczy Ferenc (1861–1930, Irodalomtörténet 1929). – 3. Herczeg Ferenc (1863–1954, 101 pp.). – 4. Bródy Sándor (1863–1924). – 5. Gárdonyi Géza (1863–1909, nyomt., Irodalomtörténet 1928). – 6. Szemere György (1863–1930, nyomt. Irodalomtörténet 1933). – 7. Pekár Gyula (1866–1937). – 8. Malonyay Dezső (1866–1916). – 9. Tardos Viktor (1866–1927, Irodalomtörténet 1936). – 10. Szomory Dezső (1869–1944). – 11. Kisbán (Bánffy) Miklós (1873–1950). – 12. Hevesi Sándor (1873–1939). – 13. Hajó Sándor (1876–1944). – 14. Harsányi Kálmán (1876–1929, Irodalomtörténet 1934). – 15. Molnár Ferenc (1878–1952, tanulmány hiányik). – 16. Móricz Zsigmond (1879–1942). – 17. Lengyel Menyhért (1880–1974). – 18. Bíró Lajos (1880–1948). – 19. Csathó Kálmán (1881–1964, Szent István Akadémia Értesítője 1935). – 20. Zilahy Lajos (1891–1974).
Hírlapi cikkek másolatai Szigeti József életéről (1856–1905) és színműveiről (1851–1902). – Kenessey Jozefin (Pepi, Veszprém), Jolán (Nagykanizsa és Mimi (Pécs) levelei (1914).
Vázlat (tervezett fejezetek címei). – Az egyes művek adatlapjai (műfaj, bemutató helyszíne és időpontja, korabeli kritikák bibliográfiai adatai, azokból készül jegyzetek, időrendben).
Bibliográfia.
Bevezető tanulmány (töredék).
Hevesi Sándor (irodalomtörténeti jegyzetek, műjegyzék, fogalmazvány)
Lengyel Menyhért; Szomory Dezső; Pekár Gyula; Bíró Lajos; Tardos Viktor; Harsányi Kálmán; Hajó Sándor (irodalomtörténeti jegyzetek, fejezetek fogalmazványai).
Zilahy Lajos; Csathó Kálmán (irodalomtörténeti jegyzetek, műjegyzék, fogalmazvány).
Bánffy (Kisbán) Miklós (irodalomtörténeti jegyzetek, műjegyzék, fogalmazvány).
Herczeg Ferenc (irodalomtörténeti jegyzetek, műjegyzék, bevezetés fogalmazványa).
Malonyay Dezső (irodalomtörténeti jegyzetek, műjegyzék, fogalmazvány).
Rákosi Jenő; Gárdonyi Géza; Bródy Sándor; Ferenczy Ferenc; Molnár Ferenc (irodalomtörténeti jegyzetek, repertórium, műjegyzékek, cselekmények).
Repertórium. – Bevezető vázlat. – Színművek ismertetése. – Korabeli kritikák másolata. – Sík Sándor: Zrínyi c. tragédiájának (1923) rövid ismertetése.
Színházi bemutatókról szóló újságcikkek bibliográfiája.
Sárosi Gyula „Ponyvára került Arany Trombitá”-jának az Abafi-féle kiadásból kihagyott részei. – Moliére–Simai (adatgyűjtés a téma szakirodalmából). – A Teleki-jutalom története (adatok). – Dobsa Lajos (1824–1902, repertórium). – Váradi Antal (1854–1923, műveinek jegyzéke). – Boldogasszony anyánk (bibliográfia). – Schiller és Szigligeti (bibliográfia). – Irodalmi és történelmi emlékezet a budai hegyekben (vázlat). – Zsidó drámaírók (Magyar zsidó lexikon szócikke, 1929). – Magyar-német irodalmi kapcsolatok (vázlat). – Bessenyei György: Anyai oktatás (forrásáról). – Ibsen és a magyar szabadságharc (adat). – Szigligeti drámai művei (jegyzék). – A „Szózat” német fordításai (bibliográfia).
Johann Wolfgang von Goethe: Vigasz a könnyekben. – Henry Longfellow: Evangeline (részlet). – Henry Longfellow: The evening star (Longfellow, 1899.11.13). – Kölcsey Ferenc: Hymnus; Vörösmarty Mihály: Szózat (eszperantó fordítások). – Epilogus (Dóczi Lajos után szabadon, „Mért lett főnök Hénap Tamás”, 1912). – Mark Twain: Az interview (színpadi jelenet).
Közlésre szánt másolatok.
- Szigeti József és Csiky Gergely (Rang és mód ~ Buborékok, felolvasás Magyar Irodalomtörténeti Társaságban, 1916.12.05). – 2. Katona József hatása Bajza Jenőre (töredék, Kisfaludy Sándorról), 1910/1920). – 3. Grillparzer, Rákosi Jenő, Molnár Ferenc (töredék, 1920/1930). – 4. Moliére és Simai (A fösvény és a Zsugori összehasonlítása, párhuzamos szövegekkel, 1920/1930).
- Katona József: Bánk bán (1915.11.13). – 2. Friedrich Shiller: Haramiák (1916.01.15). – 3. Tóth Endre: A kintornás család (1916.02.12). – 4. Szigeti József: A vén bakancsos és fia a huszár (1917.01.13, 1920.11.20). – 5. Gaal József: Peleskei nótárius (1917.10.27). – 6. Herczeg Ferenc: Árva László király (1918.10.12).
Bevezetés töredéke. – Repertórium (szerzői betűrendben).
- Parnói Molnár Borbála (1760–1825) (1906). – 2. Aranka György Erdélyi Magyar Nyelvművelő társasága (1916). – 3. Tompa, Petőfi, Arany (előadás a kolozsvári nőtisztviselők egyesületében, 1917.12.07). – 4. Csepreghy Ferenc élete és művei (1918). – 5. Ibsen Henrik hatása az újabb német drámaírókra (Erdélyi Múzeum Egyesületben tartott előadás, 1920). – 6. A „Boldogasszony anyánk” kora és szerzője (Horváth János levele, jegyzetek, 1928). – 7. Szemere Pál kiadatlan költeményei (Bot Ferenc halálára; A czigányok eredete; Egy magyarnak/németnek hadi készülete, fogalmazvány).
Irodalomtörténeti feljegyzések (kiegészítés a repertóriumhoz, különfélék Szigetiről; adatok Bolyai Farkasról, drámáinak cselekményei; tanulmányokból másolat részletek, adatok).
Irodalomtörténeti feljegyzések (tanulmányokból másolt részletek, levélmásolatok, adatok, stb).
Irodalomtörténeti feljegyzések (tanulmányokból másolt részletek, kritikák, stb).
Irodalomtörténeti feljegyzések (tanulmányokból másolt részletek, adatok, stb).
Irodalomtörténeti feljegyzések (tanulmányokból másolt részletek, stb.).
Irodalomtörténeti feljegyzések. Színműveinek cselekménye, jegyzéke. – Levélmásolatok. – Szuper Károly naplójából.
Irodalomtörténeti jegyzetek (Csepreghy Ferencről vázlat; Szigligeti Ede színműveinek tartalma).
Irodalomtörténeti jegyzetek. Színműveinek cselekménye. – Kritikák, tanulmányok másolatai.
Irodalomtörténeti jegyzetek. Repertórium. – Le-vélmásolatok. – Csepreghy Ferenc színműveinek jegyzéke, cselekménye.
Repertórium. – Tanulmányokból másolt részletek. – Kisfaludy Károly leveleiből.
Repertórium. – Tanulmányokból másolt részletek. – Csokonai leveleiből. – A Bánk bán hatása a magyar drámairodalomra (vázlat).
Repertórium. – Költeményeinek és hírlapi cikkei-nek bibliográfiája. – Jánosi a veszprémi gimnázi-umban (1851–1854).
Naplójából (1863–1864). – Életrajzi adatok (nekrológok).
Filozófiai tanulmányaiból.
Naplójából (1836–1837). – Nemes Imre tanulmányaiból. – Horváth Cyrill előadásaiból, székfoglalójából. – Purgstaller József filozófiai rendszeréről.
Jegyzetek Somló Sándor, Rákosi Jenő, Szigligeti Ede, Vahot Imre, Csiky Gergely műveiről, „Modern” költők (1922).
Másolatok. „Kestler István dr. pápai kamarás s levéltáros úr szívessége tette lehetővé, hogy ezen okmányok feldolgozhatók voltak. Bp., 1912. december hó.”
Dichtung von Mihály Vörösmarty, übersetzt von József Perényi.
Dugonics András műveire és egyetemi tanári működésére vonatk. jegyzetek. – Endrődy János és Révai Miklós. – Endrődy János kéziratai. – Horváth Cyrillnek írott versek a Szegedi Bölcselkedők Társaságának jegyzőkönyvéből (szegedi piarista jegyzetei Perényi József számára, 1910).
Fogalmazvány töredéke, I–II. fejezet.
Irodalomtörténeti tanulmány a piarista növendé-kek számára kiírt pályázatra, a végén Takáts Sándor bírálata (Budapest, 1892. nov. 30.) és a szerző „ellenbírálata” (Nyitra, 1893. márc. 16.) – A bírálat-ról ld. még PMKL, I.1.b. Magyar rendfőnökség új levéltára, D 17: Növendékek munkái, „A budapesti és kolozsvári Kalazantinum növendékei szünidei dolgozatainak bírálatgyűjteménye”, p. 70.