A Magyar Kamara állapota 1627/1628–ban (1903). – Komáromi harmincadosok dolga a XVI. és XVII. században (1903). – A feldúlt fészek [Bekecs István nagybányai harmincados elleni vizsgálat, 1688] (1919). – A török alattvalók kereskedése Magyarországon (1905). – Régi monopoliumok (1926). – Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt (1899). – Érsekújvár árulói (1904). – Károlyi Sándor gróf fáradozásai a magyar dohánytermelés és kereskedés érdekében (1898). – Két világkereskedelmi cikkünk a 18. században (réz, kéneső, 1903). – Lotharius Vogemond tervei [hajózás és bányavizek ügyében, 1714] (1898/1903).
Rajzok a török világból IV. kötetének 1917–ben elkészült, de csak 1928–ban megjelent anyaga: Török–magyar társadalmi érintkezés (1928). – Barátságajánló török–magyar levelek (1915). – Oroszlán basa (1907). – Vezír Szokolli Musztafa basa, „a nagy Musztafa” (1907). – Nagy Szolimán császár sírja (1911). – Kara Ovejsz basa (1917). – Szeinán Frenk Juszuf (1907). – [Vezér] Ali basa (1912). – Szinán basa. – Ferhát basa halála (1908). – Szofi Szinán basa. – Szinánpasazade Muhammed. – Szinánpasazade Vezír Haszán basa. – Kadizáde Ali vezérpasa, a legnépszerűbb budai pasa. – Csonkabég, a török huszárezredes (1913).
A Zrínyiek és a Muraköz (1920). – A Zrínyiek magyarsága (töredék, 1929). – Zrínyi Miklós temetése [1566–ban] (1913). – A Zrínyi úrfiak (1918). – Zrínyi Miklós emlékezete (1918). – Zrínyi Miklós ismeretlen levelei (1915). – Zrínyi Miklós, mint nagykereskedő (1915/1930). – Gróf Zrínyi Ádám (1922). – Zrínyi Ilona Bécsben (1922). – Testamentum Comitis Georgii a Zrinio (1627, másolat a pozsonyi káptalan levéltárából, 1910/1920).
Aulae regis familiares – A magyar udvartartás és az állandó udvarnép a hódoltság korában.
a Magyar Kamarai Levéltár Neo–Regestrata Actáiból és a Diplomatikai Levéltárból
Insinuata consilii bellici, conceptus expeditionum, Libri regii
Debrecen, Győr, Kecskemét, Komárom, Pozsony városok, Nyitra, Trencsén, Hajdú vármegyék, ismeretlen megyei jegyzőkönyvek
részben Éble Gábor másolatai
Magyarország története a kezdetektől 1736–ig). – Zervald kolostor a Semmeringen s a semmeringi vaspálya (töredék). – Fejezetek az 1848/1849–es szabadságharc történetéből. – Hunyady János tettei s jellemrajza. (Poss.: Takáts Sándor 1876/1877).
kézirat Komárom megye monográfiájához
Faller Jenő bányafelügyelő (Várpalota, 1930). – Fináczy Ernő (MTA, 2 db, 1915–1926).
Mahovits Gyula (Törökszentmiklós, 1932). – Mészöly Gedeon (2 db, 1908). – Mihalovics Szilárd komáromi ref. egyházgondnok (1899). – Miklós Ödön (Nagycsepely, 1927). – Milotay István (Magyarság, 1923). – Miskolczy Gyula (1932).
Sárközy Imre (Nagybajom, 1904). – Sebeők Sára (1912). – Sefcsik Ferenc győri levéltáros (1903). – Schmidt József gőzmalomtulajdonos (4 db, 1922–1929). – Schöpflin Aladár (Franklin Társulat, 7 db, 1922–1931). – Szabó László (Budapesti Hírlap, 1920/1930). – Szász Károly (2 db, 1930). – Szász Sándor (1925). – Szekfű Gyula (7 db, 1911–1932). – Széchényi Viktor gróf (Sárpentele, 4 db, 1907). – Szigethy Mihály (1932).
részben feloldatlan becenevekkel, 13 db