anyakönyv
Dozmati római katolikus plébániaanyakönyv
Csákánydoroszlói római katolikus plébániaanyakönyv
Celldömölki római katolikus plébániaanyakönyv
Bérbaltavári római katolikus plébániaA magánlevéltár vegyes fondjába elsősorban olyan iratok kerültek, melyek máshová nem tudtunk besorolni. Végül a rendezés ellenére sajnos továbbra is megmaradt egy kisebb mennyiségű vegyes irattöredék.
A káptalan levéltára számos letétet fogadott be megőrzés céljából, így elsősorban alapító- és adományleveleket, valamint végrendeleteket (melyek közül sok felbontatlan).
Eölbey János (1759–1820) kanonok, nagyprépost néhány személyes irata mellett hagyatékával, valamint családjával kapcsolatos iratok, levelezések. A család birtokos volt Sében és Meszlenben, amelyről jórészt Eölbey Tamás és Antal révén maradt fenn négy csomónyi irat.
A Felsőszopori Szily család töredékesen fennmaradt iratai.
Ebbe az állagba az alapítványokról vezetett vegyes pénztárkönyvek, vegyes számadások, valamint a Batthyány Károly-féle alap töredékes iratai kerültek.
Egy katolikus leányiskola alapítása érdekében Hidassy Kornél megyéspüspök hozott létre egy külön alapot, melyet 1895-ben a káptalan kezelésére bízott. A domonkos nővérek szombathelyi leányiskolája végül 1906-ban valósult meg.
Borsos-Golubics-féle misealapítvány az alsó-lendvai plébániák számára
Csődy-féle segélyalapítvány (1859-ben megszűnt)
Schilson-Spreng-féle alapítvány a salfai plébános és tanító, valamint a surányi kápolna javára
Bozoly-féle alapítvány szentmisékre, a mihályfai tanító és szegények javára
Lábos-féle Vát-szentkúti templom javára és miselapítvány
Farkas-féle alapítvány a zeli templom javára
Frauer-féle m ise alapítvány az őrségi lelkészeknek
Bálint-féle alapítvány az egyházasrádóci szegényeknek
Gyurtsenics-féle alapítvány a tömördi plébánia javára
Ficzkó-féle alapítvány a borházai (Péterhegy) szegények javára
Hoffmann-féle alapítvány abdalóci szegények javára és misealapítvány
Czuppon György-féle misealapítvány
Gáspár Ferenc-féle misealapítvány
Kovácsics József-féle misealapítvány
Szaniszló-Eberhard-féle misealapítvány
Joós István-féle misealapítvány
Boross István nagyprépost alapítványa a gasztonyi tanítók javára
Festetich Rezső alapítványa a csehimindszenti iskolás gyerekek javára
Feszl Mihály alapítványa a lödősi iskolás gyerekek javára
Németh János felsőoszkói plébános alapítványa az ottani iskolamester javára
Varga János győri kanonok 1851-es végrendeletében létrehozott alapítványa vasvári szegények (elsősorban özvegyek és tűzkárosultak) segélyezésére, valamint gyermekeik taníttatására az ottani elemi iskolában. Emellett nővérei, Varga Erzsébet és Varga Judit fiainak taníttatását is ebből az alapból kellett fedezni.
Egyike a két nagyobb, külön kezelt alapítványnak, melyet a Kelcz-Adelfíy Árvaház javára tettek. Török József (1773–1840) kanonok létesítette rokon fiúk neveltetésére.
Dr. Tauber Sándor (1868–1935) kanonok 1921-ben alapított segélyalapja egyházmegyei szegény sorsú áldozópapok részére.
Szenczy Ferenc (1800–1869) szombathelyi püspök végrendeletében vasvári házát és birtokát az ottani leányiskola alapítására hagyta. Az alap nővére halála után, 1889-ben létesült, addig ugyanis őt illette a haszonélvezeti jog.
Séllyey Terézia lórántházai birtokos által tett alapítvány, melynek jövedelmeit az alapítványi birtok adta. Célja egyrészt a Tófej-Lórántházai plébánia felállítása és egy templom építése volt (ezek 1933-ban valósultak meg), valamint a fenntartásból fennmaradó részből egy árvaház felállítása.
Megyery Mátyás csázmai (ma: Horvátország) kanonok által 1831-ben tett családi ösztöndíjalapítvány. Amennyiben rokon tanuló nem jelentkezett, a káptalannak joga volt más, nem rokon tanulónak is odaadni az ösztöndíjat.
Laky János (1776–1854) szombathelyi plébános 1849-ben tett családi ösztöndíjalapítványa. Kamatait egy rokon tanuló, annak hiányában pedig valamely a szombathelyi gimnáziumban tanuló vidéki ifjú élvezte.
Kresznerits Ferenc (1766–1832) alsósági esperes-plébános 1817-ben tett családi ösztöndíjalapja. Rokon pályázó hiányában római katolikus gimnáziumban tanuló ifjak kaphatták az ösztöndíjat.
Krancsics József (1789–1853) kanonok 1852-ben tett két alapítványt. A nagyobbik egy családi ösztöndíjalap, a kisebbik pedig egy tanítóalap volt három Vas megyei római katolikus falusi iskolai tanítók részére.
Köves Antal (1811–1886) kanonok által létesített családi ösztöndíjalap, melynek kamataiból két iskolai ösztöndíjat fedeztek rokon gyermekek számára.
Kelemen N. János és neje (Stegmüller Anna) 1910-ben tett alapítványa egyrészt a püspöki és a domonkos nővérek iskolájában tanulók, másrészt a két intézmény elöljárósága részére. István Vilmos püspök családi ösztöndíjalapja a szombathelyi domonkos zárdában nevelkedő rokon leányok számára. A két alapítványt az első években közösen kezelték.
Grosz Mihály (1807–1873) c. kanonok, felsőszilvágyi plébános 1873-ban tett ösztöndíjalapja két rokon fiú számára.
Gludovácz József kir. tanfelügyelő 1798-as végrendeletében tett szegényalapítványa, melyet Horváth Zsigmond 1808-ban egy jelentősebb összeggel megnövelt. Ettől kezdve az adományozás joga a Horváth családot illette (Szentgyörgy, Hegyfalu, Petőháza és Szenttamás földbirtokosai). A család az 1850-es években azonban tönkrement, és elvesztette befolyását az alapítványra, ezt követően a káptalan jelölte ki azokat, akik a kamatokat élvezték.
Özv. Festetits Dénesné (született Zichy Karolina) grófnő 1905-ben két alapítványt tett. A nagyobbikat az általa 1901-ben alapított és a Szent Kereszt Irgalmas Nővérekre bízott szentkirályi óvoda és női kézimunka iskola működése javára, a kisebbiket pedig egy szegény leánynak a szombathelyi zárdában való taníttatására. Németh Béla szombathelyi pénzügyi titkár és Széll János (1820–1909) nyugalmazott zalabéri plébános 1900-ban, illetve 1902-ben tett alapítványai a zalaegerszegi apácazárda javára.