2805 találat látható

Elsősorban az uralkodó és a kormányszervek által vallási és világi ügyekben kibocsátott döntések és rendeletek gyűjteménye, továbbá nagy számú egyéb irat is, zömében magyarországi, kisebb részben erdélyi, sőt ausztrai vonatkozású ügyiratok is. 1805-től kezdve évek szerint vannak csoportosítva. A korábbi darabokat az 1840-es évek elején nagyjából időrendbe szedték, olykor tárgy szerint csoportosították. Segédlet: elenchus a sorozat I. kötetéhez, mágneslemezen, a többi kötethez nincs segédlet.

A magyar királyi kancellárián (és egy ideig az erdélyi reformátusok nevében az Erdélyi Kancellárián) működő Dömjén Gergely ágens iratainak töredéke. A B/1. alattiakkal hasonló tartalmú iratok, de nemcsak Magyarországra, hanem Erdélyre is kiterjednek. Az ügyiratok mellékletei, a tanúkihallgatások visszanyúlnak a 17. századra. Nagyjából az elintézés időrendjében vannak csoportosítva. A több kötetre kiterjedő sorozatból csak kettő maradt meg. Segédlet: iratonkénti részletességű elenchus, községenként és személynevenként rövid tárgyi megjelöléssel cédulakatalógus, mágneslemezen.

tartalom-jegyzékek, III. és V. hiányzik: Kecskeméti és Pesti

Lásd A/1b alatt is (G 1-225. sz.)

modern ügykezelés szerint

évenként lajstromozva, végén elenchusban nem szereplők

Körlevél fogalmazványa. – Rómer Flóris OSB: A pozsonyi természettudományos gyűjtemények (1847). – Kruesz Krizosztom OSB: A győri akadémia gyűjteményéről. – Status collectionum naturalium Archi-Coenobii S. Martini ad requisitionem J. Hanák – Csécsi Imre. A debreceni főiskola gyűjteményéről.

A Horányi-kör a pesti piarista gimnázium tanári karának javaslatára jött létre 1871-ben. Tagjai azok a piarista szerzetesek lehettek, akik támogatták a kör célját: „a rend tagjai között a közszellemet ápolni és a tudományos önmunkásságra ösztönzőleg hatni”. Úgy tervezték, hogy a tagok a helyi körökben rendszeresen gyűléseket, felolvasásokat tartanak, közösen pedig folyóiratot vagy füzetsorozatot adnak ki. Bár a helyi körök legtöbb helyen már 1871-ben megalakultak, tovább nem működtek. Az 1876. évi káptalan után a Horányi-kört újraszervezték, és a következő években a helyi körök legtöbbje évente 2-4 ülést tartott. A sorozat főként a helyi gyűlésekről készült jegyzőkönyveket, jelentéseket, néhány ehhez kapcsolódó kéziratot (Kis Sándor, Weiszbarth Károly, Pintér Kálmán) valamint szabályzatokat és elnöki körleveleket tartalmaz, időrendben.