Az 1950-es években, az akkori püspöki levéltáros létrehozott egy különálló gyűjteményt azokból a kötetekből, amelyek többniyre egyik levéltári anyagba sem voltak addig besorozva. Így jött létre egy vegyes állag, amely történeti értékében igen gazdag, és a benne található köteteket haszonnal tudják forgatni mind a családfa-kutatók, mind a tudományos kutatók.
A 20. század közepi államosítás idején néhány uradalmi gazdasági szerv (számtartóság, erdészet, mezőgazdaság) leadta a nála meglévő iratokat, amelyek zöme az 1930-as évekből való. Jegyzékét Petrovich Ede készítette az 1950-es években
A PEL II.2.a. állaghoz (jegyzőkönyvek és segédletek) tartozó iratanyag, amely csak helyben kutatható.
A káptalani jogtanácsos iratanyagának iktató-, és mutatókönyvei. Az iratanyag (PEL II.7.a.) ezer szállal kötődik a káptalani gyűlések jegyzőkönyveinek mellékleteihez (PEL II.1.c.1.), hiszen a káptalan nem egy ügyet a jogtanácsoshoz tett át véleményezésre, így a jogtanácsosi hivatalnak külön iratanyaga képződött 1923–1949 között.
Ebbe az állagba tartoznak a pécsi székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárának (archivum publicum) jegyzőkönyvei és segédletei.
Tartalmazza a papnevelő intézet belső életére vonatkozó iratokat: püspöki rendelkezéseket, személyi ügyeket, építkezési aktákat, stb., valamint a hasonló elnevezésű uradalom számadásait.
Az iratanyag 1210 fasciculusból áll, tartalma igen vegyes, ugyanakkor történeti értékében nagyon gazdag, különösen a 17. század végétől a 18. század közepéig tartó időszakból.
Az állag zömmel a káptalani uradalom és szerveinek számadásait tartalmazza. Összefüggő sorozatot csak az uradalom falvainak földkönyvei, catastrumai képeznek kimutatásokkal és térképekkel együtt. Jegyzékét Petrovich Ede készítette az 1950-es években.
Dr. Szabó János ügyvéd iratai (66 köteg)