Mostrar 3606 resultados

A Papnevelde iratai a rendezés utolsó fázisában kerültek elő és egyelőre helyileg is annak épületében találhatók. Sajnos még a legutóbbi időkben is számos károsodás érte az anyagot, így bizonyos részei restaurálásra szorulnak és jelenlegi állapotukban nem kutathatók. Az első állagban a szeminárium iktatott hivatalos iratait helyeztük el. A kiegyezés előttről segédkönyvek nem maradtak meg, 1872-től már iktatókönyvek állnak rendelkezésre. Néhány irat az első dobozban még az alapítás előtti évekből került elő. Az anyag 1872-ig időrendben, egyenkénti átnézéssel, azután az iktatókönyvek segítségével kutatható. Az iratok nyelve többségében latin, a 20. századtól magyar és esetenként német, illetve román.

Az iktatókönyvek 1872-től hiányosan, 1911-től folyamatos sorozatban maradtak ránk. Állapotuk miatt dobozokban helyeztük el őket, azokon belül időrendben kutathatók és kérhetők ki a kutatási szabályok szerint.

A rendszerváltás utáni évekből külön kezelten őrzik az általános iratoktól elkülönített, speciális tanulmányi kérdésekkel foglalkozó iratokat, szabályzatokat.

Ebben az állagban a gyulafehérvári szeminárium hallgatói nyilvántartásai találhatóak. A kezdeti időszakból 1753-tól 1782-ig egy latin nyelvű napló áll rendelkezésre, amelyben azonban megvan a kispapok teljes névsora és az események részletes feljegyzése. A visszaállítás utáni időszakból az iratok közül kiválogatott hallgatói névsorokat helyeztük el az állagban. 1849-től már részletes nyilvántartás áll a kutatók rendelkezésére. Az állag végén két másik típusú, de a korszakra vonatkozó tanulmányi könyvet helyeztünk el. Az iratok nagy forrásértékkel bírnak az erdélyi katolikus klérus társadalmi gyökereinek megismerése céljából. Az állag a források időrendjében egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az állag iratait 1941-ig mesterségesen alakítottuk ki, ugyanis az iktatott iratok rendezésekor rengeteg személyi okmány került elő, amelyeket a hallgatók nyújtottak be felvételük alkalmával, s amelyeket keletkezésük időrendjében helyeztünk el. A források értéke nem indokolta név szerinti külön segédlet elkészítését. Az állag második részében már 1958 után keletkezett és külön kezelt iratok találhatók, többek között életrajzok, indexek, a végzett hallgatók adatlapjai, különböző személyi ügyekre vonatkozó dokumentumok. Az modern kori anyag természetesen a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételével szigorú korlátozásokkal kutatható. A korábbiak csak egyenkénti átnézéssel.

A szeminárium tanári karának értekezleteiről csak hiányosan maradtak fenn jegyzőkönyvek. A jegyzőkönyvek esetenként bekötött formában maradtak meg, magyar és román nyelvűek. Egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az állagban a kilépett, vagy külföldre távozott hallgatókra vonatkozó nyomtatványok, levelezés található. Az iratok a kilépések időrendjében vannak rendezve. Az anyag nem kutatható.

Az iratok formanyomtatvány jellegűek, tanévenként rendezve. Nyelvük jelentős részben román, esetenként magyar. Az anyag nem kutatható.

A papneveldében készült vizsganyilvántartások az egyes szemináriumok, tantárgyak rendjében vannak elhelyezve a tanéveken belül. Nagyobb részt magyar nyelvűek, esetenként román.

A magyar nyelvű, külön kezelt formanyomtatványok és iratok kronológiai rendben vannak elhelyezve. Az állag anyaga nem kutatható.

Az állagban a szeminárium napi működése során keletkezett péztári okmányok, számlák találhatók. Az iratoknak különösebb forrásértéke nincsen. Megőrzése és levéltárban való elhelyezése a tulajdonos kérésére történt. Gazdaságtörténeti szempontból esetenként érdekes lehet a korszak kutatói számára. Az 1969 előtti időszakból csupán néhány évből maradt fenn kevés dokumentum, 1969-től a sorozat hiánytalan.

A csekély forrásértékű iratokat a tulajdonos kérésére őriztük meg. A nyilvántartások román nyelvűek.

Az állagban vegyes tartalmú nyilvántartó könyveket helyeztünk el. A 19. század első feléből jövedelem összeírások maradtak meg, amelyek restaurálásra várnak. A pénztárnaplók hiányosan állnak rendelkezésre. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

A szeminárium iratai között örvendetes módon teljesen épségben maradtak meg a kispapok által létrehozott irodalmi diáktársaság, a Szalézi Szent Ferencről elnevezett „Irodalmi Iskola” jegyzőkönyvei. Ezek a dokumentumok érdekes forrásai a papnevelde hétköznapjainak. A fentieken kívül még egy Jézus Szíve Társulat jegyzőkönyve is megmaradt. A jegyzőkönyvek egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Ebbe az állagba a máshová be nem sorolható, de kutatói érdeklődésre számot tartható iratokat helyeztük el. Az igen vegyes témájú iratok és nyomtatványok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A levéltár gyűjtőköre a kolozs–dobokai és a torda–aranyosi főesperesi kerületek egyházközségeire terjed ki. A főesperességi levéltár mellett jelenleg 15 plébánia (Egeres, Györgyfalva, Jegenye, Kajántó, Katona, Kisbács, Kolozs, Kolozsmonostor, Kolozsvár – Szent Mihály, Kolozsvár – Szent Péter, Magyarfenes, Mócs, Nagysármás, Alsójára és Sinfalva) és 5 filia (Gyalu, Hidalmás, Szamosfalva, Szentmihályfalva és Várfalva) iratanyaga található hozzáférhető állapotban. A levéltár további feladata a torda–aranyosi főesperesi kerület plébániai levéltárainak összegyűjtése.

Az itt őrzött plébániai levéltárak közül a kolozsvári Szent Mihály plébánia levéltára kitűnik a főegyházmegye mintegy 150 plébániai levéltára közül úgy mennyiségével (55 ifm), mint történeti értékével. Régebbi és gazdagabb oklevélgyűjteménnyel rendelkezik, mint maga az érseki levéltár Gyulafehérváron, a toronybeli levéltárból ugyanis néhány tucatnyi 14–17. századi eredeti oklevél is előkerült. Az oklevéltár 42 darab középkori (Mohács előtti, melyből 16 eredeti példány), összesen pedig 149 darab, 1341–1892 között kiállított eredeti oklevélet és oklevélmásolatot tartalmaz. Tárolásuk speciális, fémből készült, fiókos tárolószekrény segítségével volt megoldható. A sérültebb oklevelek közül 35 darabot a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumának támogatásával 2013-ban restaurálták a gyulafehérvári laboratóriumban.