189 találat látható

Zay Miklósné Szapáry Margit (7 db, 1910–1915). – Zempléni Árpád (1918). – Zoltai Lajos (Debrecen, 1912).

Nevek: Nagy Antal (1836), Szvoboda József (1836), Szkala Károly (18389, Molnár Antal (1842), *Szabó János (1854-1856).

2 db

A mi szent koronánk (1922). – A pozsonyi vár története (töredék, 1885/1895). – Sienawski hercegné és Visky Sámuel (Szegény magyarok, 1927). – Dengelegi kéziratos könyvéről [egy kassai szabómester asztrológiai jelenségekről, 1819] (1932). – Csendélet Budán 1696–ban (1905). – Ribillió Pesten (1917). – Egy budai bíróról [Kalmárffy Ignác] (1932). – Kalandorok városa [Pest az 1830–as években] (1920).

Belső szervek orvosi rajzai (1840 körül) – Az aggteleki barlangrendszer alaprajzi vázlata (1830 körül). – A madarászat Debrecenben. Nyomt. cikk, Társalkodó (1846. 01.08).

1-12. iratok

Nevek: Jekkel János (1789), Redli Károly (1800), Maizner Sámuel (1800), Rhédey József (1826), Becsák Flórián (1834), Suhajda Alajos (1837), Zental Lajos (1838).

Vajna Károly (1906). Vanke József SchP (Nagykároly, 9 db, 1891–1894). – Viczmándy Tamás (3 db, 1928). – Visky Sándor (1927). – Voinovich Géza (4 db, 1910/1920). – Wenhardt János (1930). – Woinovich, Emil von (a Kriegsarchiv igazgatója) Thallóczy Lajosnak (1908).

Boissier Gaston: Archaeológiai séták, Róma és Pompeji (ford. Momár Antal, másolta Takáts Sándor). – Régi magyar nyomtatványok időrendi jegyzéke 1533–1800 (ismeretlen szerző). Hunyadi János jellemrajza (fogalmazvány, 1885/1890). – A testi büntetés a nevelésben (fogalmazvány, 1888/1889).

ff. 1-9. „Párhuzamok a történet mezején”. – ff. 10-11. Az emberi nem haladásáról (töredék, 1870 körül). – ff. 12. „Miért iratik történet és miként kellene írni?” (jegyzetek). – ff. 14-17. „Történeti példák”. – régi jelzete: For. 04-/12/4.

Vidák Őse OSB önéletrajza (1847). – Ocskay Ferenc önéletrajza (1847). – Gyászbeszéd Csécsi Nagy Imre fölött. – Frivaldszky Imre élete. – Gáty István életrajza. –. Jány Pál János. – Némely adatok Petényi Salamon János (botanikus) életéhez. – Báró Praun Zsigmond életrajza.” – Stephan Ladislaus Endlicher Újságcikk az Illustrierte Zeitung V. kötetéből. Nyomtatvány. – Lugossy József levele debreceni természettudósokról (Csapó József, Földi János, Szentgyörgyi József, Diószegi Sámuel, Gáti István, Fazekas Mihály, 1846.07.10).

1. Természettudományi napló (1839–1841). – 2. Természettudományi napló (1842). – 3. Természettudományi napló (1843). – 4. Természettudományi napló (1844–1846). – 5. Természettudományi napló (1845–1849).

Prospectus. Fauna Japonica, per Ph. Fr. de Siebold (1834). – Preis-Verzeichniss vorräthiger Mineralien, Gebirgsarten und Versteinerungen bei A. Krantz & Comp. in Berlin (1842). – Subscriptions-Ankündigung. Flora exsiccata Vindobonensis (Bécs, 1844.) – Plantae rariores Imperii Austriaci praecipue Hungariae et Transsilvaniae (előfizetési felhívás, Bécs, 1846). – Hanák János: A Természetrajz elemei az ifjúság számára, 2. kiadás Pest (1846) – Hartleben Konrád Adolf sajátjai. (Kiadói ismertetőlap.) Nyomtatvány. 1 f. – Athaeneum előfizetési felhívása (1848).

Catalogus plantarum. – Index Systematicus molluscorum terresticum et fluviaticum Pannoniae auctore A. F. Láng (1846). – Conspectus ornitholigiae Hungaricae / Josephus Schönbauer (1795). – Flora Hungariae Comparativa. Fr. Waldstein et P. Kitaibel.” ff. 4r–6. „Plantae Hungariae Rariores. Fr. Waldstein et P. Kitaibel. – Nendtvich, C[arolus] M.: „Enumeratio plantarum territorii Quinque–Ecclesiensis. – Lugossy József bogárgyűjtem. laistroma (1847.03.19). – „Desiderata pro »plantis rarioribus Imperii Austriaci« e Comitatu Pesth. (Secundi [Josephi] Sadlér)” 1 f. – Ferdinand J. Schmidt: „Ordnung an den hochwürdig Herrn Professor Joh. Hanák in Pest” (1848) – Práznovszky Ignác. (6 ff.) – Verzeichniss der vorzuglichern Leidoptern und Coleoptern aus den Doubletten des Albert Kindermann … mit Bemerkung des Vaterlandes und Preisen (1837).

Hesz Magda érettségi bizonyítványa (1931)

Aulae regis familiares – A magyar udvartartás és az állandó udvarnép a hódoltság korában.

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A komáromi péntekösök (1910). – Hogyan ostromolta a komáromi bírót húszezer török vitéz? (1900) – Ribillió Komáromban (1903). – Az elátkozott család [Jókai regényének komáromi eseményei és szereplői] (1930). – Komárom megye Mária Terézia korában (töredék, 1895/1896).

Ilkay, Jolkay, Jókay (1926). – Jókai politikai pályafutása (1930). – Jókai politikai beszédeiről (1930). – Jegyzetek és anyaggyűjtés Jókai Mór politikai beszédeihez és cikkeihez (1930). – Jókai a jó kertész (1925). – Jókai politikus jelleme (1930). – Kézirattöredékek és fogalmazványok.

A Zrínyiek és a Muraköz (1920). – A Zrínyiek magyarsága (töredék, 1929). – Zrínyi Miklós temetése [1566–ban] (1913). – A Zrínyi úrfiak (1918). – Zrínyi Miklós emlékezete (1918). – Zrínyi Miklós ismeretlen levelei (1915). – Zrínyi Miklós, mint nagykereskedő (1915/1930). – Gróf Zrínyi Ádám (1922). – Zrínyi Ilona Bécsben (1922). – Testamentum Comitis Georgii a Zrinio (1627, másolat a pozsonyi káptalan levéltárából, 1910/1920).

Hidak a XVI–XVII. századi Magyarországon (tanulmánytöredék). – Az ecsedi láp eresztése a múlt században (1899). – Hajóépítők telepítése Magyarországra a 16., 17. és 18. században (1904). – A dunai hajózás a XVI. és XVII. században (1900). – Duna–csatorna terve Pest és Szolnok között 1715–ben (1902). – Csatorna terve Debrecen és a Tisza között 1727 (1904). – Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tételére 1713–ban (1902).

A huszár és a száguldó (1929). – Huszárkalandok (1917). – Lesvetés és leshárítás (1916). – A magyar gyalogság szervezete (A magyar gyalogáság megalakulása, III. fejezet, 1908). – A török–magyar bajrakihívások (1905). – Katonatemetés a törökvilágban (kefelevonat, 1916). – Pribékek (1904). – Szegény legények, szabad legények, szabad huszárok (1920/1925). – A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és zápisz–tisztek (1926). – Bedeghi Nyáry István követsége (1922). – Szelepcsényi György a portán (1912). – Magyar rabok olasz gályákon (1916). – A debreceni bíró elrablása (1916). – Rákóczi Zsigmond esete (1913). – Bethlenfalvi Thurzó Ferenc (1925). – A török[–magyar] énekesek és muzsikások (hiányos, 1910). – Thúry György lantosa (1914). – Pálffy generális sarca (1917). – A vígkedvű Tahy Bernát (1905). – Kassa elfoglalása 1682–ben (1911).

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

Országgyűlési ingyenes szállások az 1537. évtől kezdve 1844–ig (1932). – A „tót–magyar” [Podmaniczky József] (1932). – Követek visszahívása az országgyűlésről (1932). – Nemzeti tanács, nemzeti adminisztráció (1932). – Mikor a császárnak nem volt pénze! (1932) – Magyar generálisok az országgyűléseken (1932). – Régi országgyűlési hitszónokok (1932). – Az országgyűlés bezárása 1827–ben (1932). – Beöthy Ödön harcai (töredékek, 1930) – Beöthy Ödön vallomása (1930). – A halálfejes gyűrűk (1932). – Tisza Lajos affair–je 1833–ban (Füzesséry beregi követtel] (1925/1930). – A városi követek küzdelme a személyes szavazati jogért az 1825–1848. évi országgyűléseken (1932). – A császári meg a királyi kommisszáriusokról (1932). – Feljegyzések és kézirattöredékek.

Magyar marhakereskedés a múltban (mutatvány a Magyar szarvasmarha kereskedés története című készülő mű II. részének 20. fejezetéből, gépelt, 1907). – A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása (1907). – Nürnberg és Magyarország (1902). – A nürnbergiek régi magyar kiváltságai (1929). – A nyaraló és a telelő (1926). – Tanulmánytöredékek.

A megvetett és gyűlölt magyarság [Contemptus Germanorum erga Hungaros, Gabelmann szállóigéje] (1904). – A magyar ember sorsa (1900). – Nádasdy Ferenc gróf sárvári kincstára (1902). – Vándorló műkincseink (1920). – Az utolsó Széchy (1917). – Lipót császár üzletei (1922).

Rajzok a török világból IV. kötetének 1917–ben elkészült, de csak 1928–ban megjelent anyaga: Török–magyar társadalmi érintkezés (1928). – Barátságajánló török–magyar levelek (1915). – Oroszlán basa (1907). – Vezír Szokolli Musztafa basa, „a nagy Musztafa” (1907). – Nagy Szolimán császár sírja (1911). – Kara Ovejsz basa (1917). – Szeinán Frenk Juszuf (1907). – [Vezér] Ali basa (1912). – Szinán basa. – Ferhát basa halála (1908). – Szofi Szinán basa. – Szinánpasazade Muhammed. – Szinánpasazade Vezír Haszán basa. – Kadizáde Ali vezérpasa, a legnépszerűbb budai pasa. – Csonkabég, a török huszárezredes (1913).

A középkori kertészetről. – Kertészkedés a török világban (1917). – Régi magyar kertészet (tanulmánytöredék, 1905/1906) – Egy kertgazdánk a XVI. században [Kávásy Jób] (1927). – Kertjeink a XVII. század első felében (1915). – Régi magyar kertek (tanulmánytöredékek, 1905/1906). – A kertek termésének feldolgozása a XVI. és XVII. században (1932). – A magyar gyümölcsös kert (1900/1910). – Régi magyar gyümölcs (1905). – Régi magyar gyümölcskertészet (1900/1910). – Dinnyeszüret a hódoltság korában (1900/1910). – A virágos és a veteményes kert. – A vadkert (1917). – A sáfrányos kert (1917). – A méhes kert (1917). – Tengeri búzás kert. – A kertfajtákról. – Száldokfa [hársfa] (1917).

A komáromi halászat a középkorban (töredék, 1900 k.). – A komáromi vizahalászat a XVI. században (2 pld., 1897). – A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyaroszágon 1328–tól 1714–ig (1902). –

Magyar nyelvtudomány. – Vallástani tanterv-vázlatok (Egykorú kéziratok, részben autogr. 8 db. Különb. nagys.). – Vizsgatételek.

bizonyítványok, hivatali előléptetések, számlák, kinevezések stb., közte tanácsköztársasági házbizalmi kinevezés, Fiume szálló rajzos számlája, komáromi díszpolgári oklevél

részben töredékek, képviselőház elnökéhez, Tagányi Károlyhoz, ismeretlenekhez

Tagányi Károly (1 db, 1895/1900). – Takács Lajos (Máramarossziget, 1908). – Tamedly Mihály (1931). – Tátray József komáromi polgármester (1897). – Thallóczy Lajos (2 db, közte Felelet a Büzérnagyhoz intézendő számos kérdésre betegsége idején, 1903–1914). – Thallóczy Lajos Társaság tagjai (2 db, 1932). – Grillnerné Thallóczy Szerafin (2 db, 1916). – Tiboldi József (1932). – Traeger Ernő (Tregényi, 3 db, 1928–1932). – Tury Gyula (Túrapó, 7 db, 1931–1932).

1. A Magyar Királyi Egyetem filozófiai doktori oklevele Schröck Ferenc részére (1838.09.29, pergamen, függőpecséttel). – 2. Szankovits János győri püspök által adott gyóntatási engedély (1840.10.16). – 3. Contract zwischen Georg Kilian Universitäts-Buchhandler und Franz Schröck (Somhegyi) (1855.07.10, ném). – 4. Georg Kilian an Franz Schröck (Somhegyi) (1855.07.10) – 5. Kilián György könyvárus elsimervénye (1860.09.09) – 6. A Magyar Tudományos Akadémia okelvele Schröck (Somhegyi) Ferenc levelező tagságáról (1859.12.05). – 7. Somhegyi Ferenc pályázata az egyetemes történelem rendkívüli tanszékére, mellékletül életrajzával (1862.08.20). – 8. Somhegyi Ferenc fellebbezése az egyetem dékánjához (1863.02.25). – 9. Szeged város hatósági bizonyítványa Somhegyi Ferenc tanári képzettségéről (1863.08.22). – 10. Horvát Árpád ajánlása (1866). – 11. Deák Ferenc ajánlólevele Lévay Kornél joghallgató érdekében (1866.04.03). – 12. A Helytartótanács értesíti Somhegyi Ferencet egyetemi tanáéri kinevezéséről (1866.09.24). – 13. Véghely Imre veszprémi alispán végzése Schöck Antal örökségéről (1869.02.13). – 14. Baumann Miklós kötelezvénye (Pest, 1869). – 15-16. Pest város tanácsának határozatai a statisztikai bizottmányról (1870.02.01). – 17. Pest város tanácsának határozata történetének megiratásáról (1870.02.03). – 18. Somhegyi Ferenc kinevezése tanárvizsgálati bizottsági taggá (1875.12.08). – 19. Meghívó Pest város iskolatanácsának ülésére, statisztikai kimutatással (1876.03.24). – 20. Rákosy Győző VII. osztályos tanuló verse Somhegyi Ferenc néünnepére (1876.02.03). – 21. Somhegyi Ferenc gyászjelentése (1879.07.01). – 22. A Magyar Történelmi Társulat jegyzőkönyvének részlete Somhegyi Ferenc érdemeiről (1879.07.04). – 23. Somhegyi Ferenc gyászjelentő levele (suiffragium) Lengyel József házfőnöktől (1879. 07.06). – 24. Carmen ad justa funebria Francisci Xav. Somhegyi per Josephum Budaváry (1879.07.01).

Nevek: Muzsaky Ignác (1784), Nikola János (1785), Korecz Sándor (1791), Ráth Zsigmond (1799), Baumgartner János (1800), Polereczky János (1800), Szveteney Antal(1800) … Tóth Géza (1910-1917). – Vermes Imre (1910-1915). – Csurgó László (1918).

1. Copia brevis Urbani VIII. creantis in locum defuncti P. Marii Sozzi in gubernatorem religionis P. Stephanum Cherubinum, cum P. Sylvestro Pietrasanta SJ mandantisque, ut eis obediant nostri religiosi, supressis interim P. Generali et assistentibus (1644). – 2-7. Litterae et ordinationes P. Joannis Garziae a Jesu praep. gen. (1656-1658) – 8. Ordinationes et declarationes, qua a maioribus superioribus ad domum Rzessoviensem pervenerunt 1657-1661 (1661). – 9-12. Litterae et ordinationes P. Camilli Scassellati a S. Hieronymo praep. gen. (1660-1663). – 13-26. Litterae et ordinationes P. Cosmi Chiara a Jesu Maria praep. gen. (1768-1771). – 27-30. Litterae et ordinationes P. Caroli Joannis Pirroni a Jesu praep. gen. (1679-1683). – 31-36. Litterae et ordinationes P. Alexii Armini a Conceptione BMV praep. gen. (1683-1690) – 37-42. Litterae et ordinationes P. Joannis Francisci Foci a S. Petro praep. gen. (1693-1696). – 43. Ordinationes pro domo Podolinensi ex actis visitationis generalis (1696). – 44. Reflexiones supra Synopsim constitutionum nostrarum quondam a pie mortuo P. Joanne Francisco a S. Petro paep. gen. in lucem edita. – 45-48. Litterae et ordinationes P. Joannis Chrys. Salistri a S. Paulo visitator gen et postea praep. gen. (1690-1711) – 49-53. Litterae et ordinationes P. Petri Francisci Zanoni a Conceptione praep. gen. (1700-1702) – 54-56. Litterae et ordinationes P. Andreae Boschi a S. Sebastiano praep. gen. (1712-1713). – 57-59. Litterae Romanae P. Joannis Caroli a S. Barbara et P. Caroli a S. Antonio ad P. Hyacinthum a S. Gregorio (1645-1648). – 60. Litterae P. Michaelis Geiselbrunner a S. Mariae ass. gen. ad P. Jacobum Weczirka a S. Barbara (1662). – 61. Copia litterarum Michaelis Krausz a Visitatione BMV ad P. Augustinum visitatorem (1696). – Az iratok között, számozás nélkül, kihajtogatva megtalálhatók az 1780-ban készült eredeti levéltári csomagolópapírok is.

Címével ellentétben a kötetek leírása nem található meg benne.

Sárközy Imre (Nagybajom, 1904). – Sebeők Sára (1912). – Sefcsik Ferenc győri levéltáros (1903). – Schmidt József gőzmalomtulajdonos (4 db, 1922–1929). – Schöpflin Aladár (Franklin Társulat, 7 db, 1922–1931). – Szabó László (Budapesti Hírlap, 1920/1930). – Szász Károly (2 db, 1930). – Szász Sándor (1925). – Szekfű Gyula (7 db, 1911–1932). – Széchényi Viktor gróf (Sárpentele, 4 db, 1907). – Szigethy Mihály (1932).

a Magyar Kamarai Levéltár Neo–Regestrata Actáiból és a Diplomatikai Levéltárból

Magyar Országos Levéltár, E 21 (1530–1700)

Rácz Lajos (Sárospatak, 3 db, 1928–1932). – Rédey Miklós (2 db, 1914–1920).

1. „Vierdte Jahren Predig von den dritten Haupt-Tod-Sünd des Gemüthes, de Neyd.” 10 pp. – 2. „Fünfte Predig den ersten Sonn-Tag in Advent.” (Töredék.) 4 pp. (49-50., 95-96.) – 3. „Predig dem Sonn-Tag nach dem neuen Jahrs-Tag.” 12 pp. (109-121.) – 4. „Fünf und Zwanzigsten Predig den heiligsten Kar-Frey-Tag gehalten in Pest bey der Stadt Calvary-Berg.” (1756.) 12 pp. (289-300.)

kézirat Komárom megye monográfiájához