fondalcsoport B - Esperesi levéltárak

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU SzfvPL VI.B

Cím

Esperesi levéltárak

Dátum(ok)

  • 1737 - 2004 (keletkezése)

Leírási szint

fondalcsoport

Terjedelem, adathordozók

3,905 ifm.

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

(1737-1777)

Szervtörténet

A veszprémi püspökség fehérvári espereskerülete.

Iratképző neve

(1791 k.-1993)

Szervtörténet

1786-ban még nem, 1791-ben már létező espereskerület.
Az egyházmegye belső igazgatásának 1949. évi átszervezése után is létezett.
Megszüntetése az 1993. évi egyházmegyei határrendezés utáni szervezeti átalakításkor történt.

Iratképző neve

(1791 k.-1949)

Szervtörténet

1786-ban még nem, 1791-ben már létező espereskerület.
Megszüntetése az egyházmegye belső igazgatásának 1949. évi átszervezése kapcsán történt.
1869-ig védőszentje Szent Imre; a Székesfehérvári Középső kerület megszervezésekor történik titulusváltása

Iratképző neve

(1791 k. - 1949)

Szervtörténet

Az 1791. évi schematismusban már létező espereskerület.
Megszüntetése az egyházmegye igazgatásának 1949. évi átszervezésekor történt.
(Nem azonos, a szintén csákvári székhelyű 1993-2004 közt létező espereskerülettel.)

Iratképző neve

(1786 k.-1949, 1993-2004)

Szervtörténet

Az 1786. évi névtárban már létező espereskerületet 1810-től nevezik adonyinak.
Az egyházmegye belső igazgatási struktúrájának 1949. évi átszervezésekor megszűnt;
az 1993. évi egyházmegyei határrendezéskor újjászervezett,
2004-ben megszűntetett espereskerület.

Iratképző neve

(1786.k.-1993)

Szervtörténet

  1. évi névtárban már létező espereskerület.
    Az 1949. évi egyházmegyei átszervezés után is létezik,
    az 1993. évi egyházmegyei határrendezést követő átalakításkor számolják fel.

Iratképző neve

(1791.k.-1993)

Szervtörténet

Az 1791. évi névtár szerint már létező espereskerület.
Az egyházmegyei igazgatás 1949. évi átszervezése nem érinti,
az 1993. évi egyházmegyei határrendezésig áll fenn.
Nem azonos az 1993-ban megszervezett, Szent Gellértről elnevezett espereskerülettel.

Iratképző neve

(1786 k.- 1945)

Szervtörténet

Az 1786. évi névtár szerint már létező espereskerület.
Nem egyezik meg az 1949. évi átszervezéskor létesített, Máriaremetei Boldogságos Szűz Máriáról nevezett Budai Alsó espereskerülettel

Iratképző neve

(1786 k.-1993)

Szervtörténet

Az 1786. évi névtárban már létező espereskerület.
Az 1949. évi átszervezés után is létezik;
az 1993. évi határrendezést követő átalakítás során szűnik meg.

Iratképző neve

(1860 k.-2004)

Szervtörténet

1856 és 1860 között megszervezett espereskerület,
amely az 1949. és 1993. évi igazgatási átalakítás után is működött.

Iratképző neve

(1869 k.-1993)

Szervtörténet

1864-1869 között megszervezett espereskerület.
Az 1949. évi igazgatási reform után is létezik,
az 1993. évi egyházmegyei határrendezést követően számolták fel.

Iratképző neve

(1949-1993)

Szervtörténet

Iratképző neve

(1777-1793)

Szervtörténet

Bizonytalan történetű espereskerület, melyről csak egy fennmaradt Protocollum-kötet ad hírt.
Az ekkor hozzátartozó plébániák többsége (Pázmánd, Velence, Nadap, Pátka, Lovasberény, [Vértes]Boglár, [Vértes]Acsa) – zöme 1791-ben már valójában a Csákvári kerület része,míg Pázmánd a Bicskei espereskerülethez tartozik.
Vitatott az a kérdés, hogy itt pusztán a csákvári kerület korai névváltozatával, vagy egy eddig nem leírt egyházigazgatási egységgel van-e dolgunk.

Iratképző neve

(1949-2004)

Szervtörténet

1949-ben megszervezett espereskerület.
1993 előtt szórványosan, 1993-2004 között már következetesen Bodajki espereskerület néven szerepelt

Iratképző neve

(1949-2004)

Szervtörténet

1949-ben megszervezett espereskerület,
1993-tól Velencei kerület néven működött
2004-ben bekövetkezett felszámolásáig.

Iratképző neve

(1781 k. - 1949)

Szervtörténet

  1. évi schematismus szerint már létező esperesség.
    Nem azonos, az 1949. évi szerkezeti átalakítások során létrejött, Boldog Gizelláról elnevezett váli kerülettel

Iratképző neve

(1949-1993)

Szervtörténet

Iratképző neve

(1949-1993)

Szervtörténet

Iratképző neve

(1949-1993)

Szervtörténet

Iratképző neve

(1949-1993)

Szervtörténet

Iratképző neve

(1949-1993)

Szervtörténet

Iratképző neve

(1949-2004)

Szervtörténet

Az 1949. évi egyházigazgatási reform a Csepel-szigeti plébániákat elvben két espereskerületbe rendezte; de a két kerület végig perszonálunióban működött, két külön esperese soha nem volt. 1993 után gyakorlatban megvalósuló szimbiózisukat de iure is lefektette az egyházmegye.

Iratképző neve

(1993-2004)

Szervtörténet

Iratképző neve

(1993-2004)

Szervtörténet

Iratképző neve

(1993-2004)

Szervtörténet

A megőrzés története

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

  • A veszprémi egyházmegye fehérvári esperesének, Drávucz Józsefnek Protocollum-kötete vélhetően még a 18. század végén került a levéltárba.
  • Sulyok János Ignác O.Cist. püspöki levéltáros működése idején (1952-2000) igyekezett a régi koronajegyzőkönyveket begyűjtemi a plébániákról.
  • Ezt a munkát folytatta Mózessy Gergely plébániai kiszállásai során.
  • 2004-ben az egyházmegye átszervezte belső igazgatását, és megszüntetve a korábbi espereskerületeket mindössze 5 kerületbe rendezte a plébániákat. Ekkor a hivataluktól megváló esperesektől irataikat a püspöki aula vette át, s onnan került az anyag levéltárba.

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Plébániai kiszállások alkalmával van esély korábban esperességi székhelyként is működő plébániákon ilyen provenienciájú iratok fellelésére. Az iratanyag szerkezetének kialakításakor üresen hagytuk azokat a számokat, amelyekre érkeztethetőek lesznek újonnan feltárt állományok.

Leírási egység szerkezete

Az espereskerületek az egyházmegyében 1777-1949 között organikus fejlődtek, számuk fokozatosan nőtt.
1949-ben mesterségesen szaporította meg számukat egy új, Potyondy Imre által kidolgozott rendszer, melyet az 1993-as egyházmegyei határrendezés után gondolt újra az aula. 2004-ben - tekintettel a paphiányra és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében - jelentősen redukálta a kerületek számát Spányi Antal püspök.
Az iratanyag leírása igazodik e történeti korszakokhoz:
I.: 1777 előtti
II.: 1777-1949
III.: 1949-1993
IV.: 1993-2004

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Az iratanyag 50 évnél régebbi része szabadon kutatható

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

  • latin
  • magyar

Anyag írásrendszere

    Nyelv és írásrendszer megjegyzések

    Fizikai jellemzők, technikai követelmények

    Segédletek

    Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

    Eredeti példányok léte és őrzőhelye

    Másolatok léte és őrzőhelye

    Kapcsolódó leírási egységek

    Kapcsolódó leírások

    Megjegyzések adatcsoport

    Alternatív azonosító(k)

    Kapcsolódási pontok

    Téma kapcsolódási pontok

    Hely kapcsolódási pontok

    Név kapcsolódási pontok

    Műfaji Kapcsolódási pontok

    Ellenőrző adatcsoport

    Leírási azonosító

    Intézmény azonosítója

    Felhasznált szabályok és/vagy előírások

    Állapot

    Végleges

    A leírás részletezettségi szintje

    Részleges

    A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

    Készült 2015 novemberében a repertórium alapján.
    Publikálva 2016. jan.

    Nyelv(ek)

      Írásrendszer(ek)

        Források

        Gyarapodási adatcsoport