Mostrar 3226 resultados

A premontrei, Szent Ágoston reguláját követő kanonokrendet 1121-ben alapította Szent Norbert. A rend hamarosan megtelepedett Magyarországon is, a 13. század elején már tucatnyi helyen volt prépostságuk. A csornai Szent Mihály arkangyal prépostság is talán egyike lehetett ezeknek, mert (a 18. századra visszavezethető hagyomány szerint) 1180-ban alapították, de első okleveles említése csak 1226-ból ismert. Kezdetben az Osl nemzetség monostora volt, majd a nemzetségből kivált Kanizsai család tagjai voltak kegyurai. A prépostság 1231-től végzett hiteleshelyi tevékenységet, kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1874-ig.

A szerzetesi élet első megszakadása a 16. század derekán történt. 1542-től a csornai prépostságnak csak egyházi javadalmas kommendátorai voltak. A javadalom adományozási jogát a Kanizsai család kihalta után a Nádasdyak örökölték, majd Nádasdy Ferenc 1671. évi kivégzése után a prépostok kinevezési joga a királyra szállt. 1694-ben Franz von Schöllingen, az alsó-ausztriai Pernegg premontrei apátja szerzett rá királyi adományt. A birtokbavétel és a szerzetesi élet megindítása azonban csak 1702-ben történhetett meg, miután sikerült kifizetniük a javadalom tényleges birtokosát. Anyagi okokból azonban Csornát 1711-ben – a tartományi káptalan döntése alapján – Perneggtől az Olmütz melleti Hradisch (Hradisko) vette át és ettől kezdve prépostjait is ott választották. Csupán Kamenicky Ágoston prépost (1774–1786) kísérelte meg az önállósodást, aki emellett barokk stílusban megújíttatta a konvent és a templom épületeit. Munkáját II. József azon rendelete szakította félbe, amely 1786-ban ezt a kolostort is föloszlatta.

1802-ben I. Ferenc császár ismét visszaállította az immár önállósított csornai prépostságot, amelyhez a türjei és a jánoshidai megszűnt prépostságokat is hozzácsatolták. Cserébe a premontreiek elvállalták két gimnázium fönntartását. Ennek megfelelően a rend tagjai a lelkipásztori és a tudományos munka mellett 1808-tól a szombathelyi és keszthelyi gimnáziumokban tanítottak, sőt 1947-ben egy harmadik gimnáziumot is nyitottak Csornán. Ez azonban csak egy évet ért meg, mert 1948-ban a kommunista diktatúra államosította az egyházi iskolákat, majd 1950-ben internálta a csornai kanonokokat, és a prépostságot is megszüntette. A premontreiek csak 1989-ben térhettek vissza Csornára, amikor a rend még élő tagjai újraélesztették a közösséget, és 1990-ben ismét prépostot választottak.

A Szent István által épített, a középkorban koronázások és gyakorta királyi temetések színhelyéül szolgáló templom egy társaskáptalan (kiváltságos prépostság) kezelésében volt, exempt jogállásban. Bár az épület jó része a török háborúk alatt és után elpusztult, a Mátyás sírját befogadó kápolna a 18. század végéig állt és istentiszteletek bemutatására alkalmas állapotban volt.