Agárdpuszta, Agárd praedium Velence filiájaként tűnik fel 1810-ben a névtárakban. Kápolnája 1814-ben épült.
(1862-ben plébániává szervezik; majd 1945-ben Gárdonyba költözik. A mai Agárdi R.K. Plébánia 1963-ban került megszervezésre, nem tekinthető közvetlen utódjának.)
1860-ban megszervezett plébánia.
A község korábban 1824-ig Vajta; majd 1824-1860 közt Sárszentmiklós filiája volt.
1708-1724 és 1750-1882 közt a telki apátság bécsi bencés szerzetesei által pasztorált település, amely 1718-tól vezetett önálló anyakönyvet.
A plébánia 1993-ig az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozott, akkor csatolták a székesfehérvári püspökséghez.
A település Vajta filiája 1920-ig.
Akkor kihelyezett káplánok kezdenek önállóan anyakönyvet vezetni; 1932-től lelkészség, 1942-től plébánia.
A település 1946-ig Bicske filiája.
1946-tól lelkészség, 1965-tõl plébánia.
1788-ban megszervezett plébánia.
A település korábban Tököl filiája.
A település növekedése nyomán 1929-1949 között több lelkészség és plébánia válik ki belőle.
A lazarista szerzetesek által 1940-ben létrehozott helyi káplánság,
1945-től lelkészség, majd plébánia.
Az 1777-ben megszervezett püspökség mellé rendelt tanácsadó testület.
A település kezdetben Bicske filiája.
Plébánia rangra 1788-ban emelték.
1824-ben megszervezett plébánia. A település korábban Vál filiája.
A 18. században ferencesek, majd 1746-tól jezsuiták által pasztorált település.
A rend feloszlatásától (1773) egyházmegyei lelkészség,
1787-ben megszervezett plébánia.
Középkori eredetű, 1723-ban újjászervezett plébánia.
A török kiűzése után a települést előbb fehérvári ferencesek, majd az 1760-as évektől a jezsuiták pasztorálták.
1773-tól volt helyben lakó papja, 1788-tól önálló plébánia.
Középkori eredetű, a török után 1732-ben újjászervezett plébánia.
1749-ben alapított plébánia.
A községet korábban a simontornyai ferencesek látták el.
Középkori eredetű, 1772-ben újjászervezett plébánia.
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.
A török idők után a protestánssá lett községben a katolikus pasztoráció a kastélykápolnában indult meg 1719-ben.
1753-tól plébánia.
A település a török után Tárnok, majd 1749-től Ráckeresztúr filiája.
1772-től helyben lakó ferencesek pasztorálják.
A plébánia megszervezése 1788-ban történt.
A Mezőszilas település 1942-ig Szilasbalhás néven szerepelt.
Egyházigazgatási szempontból 1935-től önálló plébánia, korábban Dég filiális települése.
A veszprémi egyházmegyéből 1993-ban csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.
A török után 1695-ben újjászervezett plébánia.
1695-1951-ig, és 1991-1998 között kapucinus szerzetesek vezetik.
A település 1716-ig Pilisvörösvár filiája,
plébániáját hivatalosan 1724-ben szervezik csak meg.
1761-ben megszervezett plébánia.
A település korábban Lovasberény filiája volt.
A korábban ferencesek által pasztorált településen 1746-ban szerveztek pléábániát
A korábban ferencesek által pasztorált település plébániáját 1752-ben szervezték meg.
1778-ban megszervezett plébánia
1692-ben megszervezett plébánia
A település előbb Tárnok, majd 1752-tõl Sóskút filiája.
1923-tól kihelyezett káplán kezd önnállóan anyakönyvezni, 1931-ben önálló lelkészséggé szerveződik.
Kezdetben Tárnok filiája, 1734-től helyben lakó lelkésszel.
1749-től önálló plébánia.
A települést kezdetben az abai jezsuiták látták el, 1770-től Sárszentmiklós filiája volt.
Önálló plébániává 1862-ben szerveződött..
A település 1755-től Aba filiája, 1788-tól plébánia.
A település Perkáta filiája 1788-ig, amikor plébániává szervezik.
A település kezdetben Vajta filiája.
1770-től plébánia.
A település kezdetben Aba filiája.
A plébániát 1788-ban szervezték meg.
1749-ben újjászervezett plébánia.
1944-ban mesterségesen kialakított lelkészség, 1948-tól plébánia Székesfehérvár belvárosában.
Temploma az egykor jezsuiták által épített Nepomuki Szent János templom,
melyet a rend feloszlatása után a pálosok,
1814-től a ciszterci rend pasztorált. Ekkor kapta ismertebb titulusát.
1950 után az egyházmegye igyekezett lehetőség szerint ex-ciszterciekre bízni a plébánia vezetését.
1995-től ismét a rend kezelésében van.
1725-ben újjászervezett plébánia.
Vál filiája 1714-től, de egy évtized múltán már helyben lakó szerzetesek (pálosok, majd kapucinusok) pasztorálják.
1793-tól egyházmegyés papok látják el.
1761-ben megszervezett plébánia, korábban Szár filiája.
1757-ben helyben lakó ferences lelkésszel önállóan anyakönyvező település, de Szabadbattyán filiája.
1818-ban megszervezett plébánia
1997-ben visszaminősítik filiává, matere egykori filiája, Sárszentmihály.
1746-ban megszervezett plébánia.
Az 1997. évi névtárban már Gánt filiájaként szerepel.