Mostrando 3433 resultados

A debreceni „Haladás” szabadkőműves páholy 1875-ben alakult. A nagyobb létszámú vidéki páholyok közé közé tartozott, 1917-ben 80 tagja volt. A rangfokozatokban a francia rendszerű, „skótnak” nevezett rítust követte. A belőle kivált tagok alapították 1907-ben a nyíregyházi Szabolcs páholyt. Működését az 1920. május 15-én kelt, a szabadkőművességet betiltó belügyminiszteri rendelet szüntette meg.

Az egyházközség első ismert lelkésze Petrovics Jakab volt, aki 1735-ben kezdte el működését. 1782 előtti anyakönyvei elégtek. 1965-ben egyesült a tállyai evangélikus egyházközséggel.

A Fritz-család a selmecbányai vezető evangélikus polgársághoz tartozott, akik a 17. században nemességet is szereztek. Fritz László 1889-ben született Rónaszéken (Máramaros m.), Kolozsvárott jogot végzett, majd bírónak tanult, de 1918 után fizikai munkával, majd lapszerkesztéssel és erdélyi nemzetiségpolitikával foglalkozott. 1932-től Magyarországon él, a Miniszterelnökségi Hivatal német nemzetiségi előadója, valamint kúriai bíró, illetve foglalkozott az evangélikus egyház jogi ügyeivel is. 1950-ben nyugdíjazták a Legfelsőbb Bíróságtól. 1945-ban magyarosított Fejesre. A Rákosi-korban az Alföldre telepítették, 1967-ben hunyt el Kondoroson.

A tállyai evangélikus gyülekezet 1784-ben alakult. Sajnos az első anyakönyvek elégtek egy tűzvész alkalmával. E megsemmisült anyakönyvekben olyan bejegyzések is voltak, mint Kossuth Lajos keresztelési adatai. A ma meglévő anyakönyveket 1810 óta vezetik. A 20. század derekán, Gáll Sándor tállyai szolgálatának kezdetén zajlott Tállya és Abaújszántó gyülekezeteinek társítása. Ezt az tette lehetővé, hogy az abaújszántói lelkész, Solti Károly Budapestre költözött, s így a lelkész nélkül maradt gyülekezet társává vált Tállyának.

1841-ben megszervezett plébánia,
korábban Mezőkomárom filiája
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyénkhez.

A területet birtokló ciszterci rend által megszervezett plébánia.

1788-ban megszervezett plébánia, korábban Bodajk filiája.
Mai temploma 1863-66 közt épült.

Érd (Hamzsabég) település ősi, bosnyák ferencesek által megszervezett plébániája.
Területén 1943-1958 között a település növekedése miatt 5 új plébánia is létesült.

Eredetileg a sarultlan karmelita rend temploma, mely 1745-1748 között épült.
A rend Fehérvárról való távozása után 1802-től az egyházmegye papneveldéjének temploma, amely Székesfehérvár-Belváros R. K. Plébánia alá tartozott.

Ráckeve filiájából 1940-ben megszervezett plébánia. Temploma 1800-1803 közt épült.

1944 előtt Tatabánya-Óváros filiális egyházközsége volt, templomát 1934-ben magánházból alakították ki.
Utolsó önálló lelkipásztora Gombos Gyula Cézár bencés szerzetes volt,
1992-től Tatabánya-Felsőgalla látta el.
Az 1997-es névtárban más misézőhelyként sincs feltüntetve.