3433 találat látható

Csiki Gábor dr. (Székelykeresztúr, 1891.11.19. – Budapest 1965.12.15.) lelkész, püspöki helynök. Apja: Dénes, anyja: Kovács Julianna volt. Székelykeresztúron és Kolozsváron tanult. A teológiát 1915-ben végezte. 1915–1918-ig tábori lelkész volt. 1916-ban vallástanári képesítést szerzett. 1920-ig Kolozsvárott végzett lelkészi szolgálatot. 1920-tól 1922-ig tanulmányutat tett Angliában és Amerikában. Útján az egyházi életet tanulmányozta és előadásokat tartott a magyar kérdésről. 1921-ben a madville-i egyetem díszdoktorrá avatta. 1933-ban kormányfőtanácsosi címet kapott. 1941-től esperesi, majd püspöki helynöki tisztséget töltött be. Jelentős szervezési munkát végzett, nevéhez fűződik a Misszióház létesítése, az egyházi egyesületek létrejötte, az ifjúság valláserkölcsi nevelésének föllendítése. Tartott előadássorozatokat és egyházi folyóiratokba írt. 1957-ben ment nyugdíjba

A jelenlegi csöbi katolikus templom valószínűleg 1827-ben készült el. Az egyházközség iskolájával kapcsolatos első feljegyzés 1876-ból származik.

1788-ban megszervezett plébánia, korábban Bodajk filiája.
Mai temploma 1863-66 közt épült.

Csókfalva plébániáját a pápai tizedszedők említik először 1332-ben Chakafalua néven. A Csókafalva név később rövidült Csókfalvára. Ma a többségében unitárius és református lakosságú Csókfalva Hármasfalu szerves része. A csókfalvi falurész Székelyszentistvánnal és Atosfalvával közösen alkotja a Maros megyei Hármasfalut. A három falut közigazgatásilag 1950-ben egyesítették. A középkori katolikus egyházközség hívei a reformációkor kitértek régi hitükből, templomuk is unitárius lett. Csókfalva jelenlegi katolikus kápolnája a 19. század közepéről való. A kőből épült kápolna Kisboldogasszony tiszteletére épült, a mellette álló haranglábat pedig fából készítették. 1903-ban a falu népessége 925 fő, amelyből 82 volt katolikus. Őket Bözödújfaluból látták el szentségekkel. Hármasfalunak jelenleg 55 katolikus lakosa van, kiket Erdőszentgyörgyről pasztorálnak.

A premontrei, Szent Ágoston reguláját követő kanonokrendet 1121-ben alapította Szent Norbert. A rend hamarosan megtelepedett Magyarországon is, a 13. század elején már tucatnyi helyen volt prépostságuk. A csornai Szent Mihály arkangyal prépostság is talán egyike lehetett ezeknek, mert (a 18. századra visszavezethető hagyomány szerint) 1180-ban alapították, de első okleveles említése csak 1226-ból ismert. Kezdetben az Osl nemzetség monostora volt, majd a nemzetségből kivált Kanizsai család tagjai voltak kegyurai. A prépostság 1231-től végzett hiteleshelyi tevékenységet, kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1874-ig.

A szerzetesi élet első megszakadása a 16. század derekán történt. 1542-től a csornai prépostságnak csak egyházi javadalmas kommendátorai voltak. A javadalom adományozási jogát a Kanizsai család kihalta után a Nádasdyak örökölték, majd Nádasdy Ferenc 1671. évi kivégzése után a prépostok kinevezési joga a királyra szállt. 1694-ben Franz von Schöllingen, az alsó-ausztriai Pernegg premontrei apátja szerzett rá királyi adományt. A birtokbavétel és a szerzetesi élet megindítása azonban csak 1702-ben történhetett meg, miután sikerült kifizetniük a javadalom tényleges birtokosát. Anyagi okokból azonban Csornát 1711-ben – a tartományi káptalan döntése alapján – Perneggtől az Olmütz melleti Hradisch (Hradisko) vette át és ettől kezdve prépostjait is ott választották. Csupán Kamenicky Ágoston prépost (1774–1786) kísérelte meg az önállósodást, aki emellett barokk stílusban megújíttatta a konvent és a templom épületeit. Munkáját II. József azon rendelete szakította félbe, amely 1786-ban ezt a kolostort is föloszlatta.

1802-ben I. Ferenc császár ismét visszaállította az immár önállósított csornai prépostságot, amelyhez a türjei és a jánoshidai megszűnt prépostságokat is hozzácsatolták. Cserébe a premontreiek elvállalták két gimnázium fönntartását. Ennek megfelelően a rend tagjai a lelkipásztori és a tudományos munka mellett 1808-tól a szombathelyi és keszthelyi gimnáziumokban tanítottak, sőt 1947-ben egy harmadik gimnáziumot is nyitottak Csornán. Ez azonban csak egy évet ért meg, mert 1948-ban a kommunista diktatúra államosította az egyházi iskolákat, majd 1950-ben internálta a csornai kanonokokat, és a prépostságot is megszüntette. A premontreiek csak 1989-ben térhettek vissza Csornára, amikor a rend még élő tagjai újraélesztették a közösséget, és 1990-ben ismét prépostot választottak.