Showing 3467 results

A Fritz-család a selmecbányai vezető evangélikus polgársághoz tartozott, akik a 17. században nemességet is szereztek. Fritz László 1889-ben született Rónaszéken (Máramaros m.), Kolozsvárott jogot végzett, majd bírónak tanult, de 1918 után fizikai munkával, majd lapszerkesztéssel és erdélyi nemzetiségpolitikával foglalkozott. 1932-től Magyarországon él, a Miniszterelnökségi Hivatal német nemzetiségi előadója, valamint kúriai bíró, illetve foglalkozott az evangélikus egyház jogi ügyeivel is. 1950-ben nyugdíjazták a Legfelsőbb Bíróságtól. 1945-ban magyarosított Fejesre. A Rákosi-korban az Alföldre telepítették, 1967-ben hunyt el Kondoroson.

A tállyai evangélikus gyülekezet 1784-ben alakult. Sajnos az első anyakönyvek elégtek egy tűzvész alkalmával. E megsemmisült anyakönyvekben olyan bejegyzések is voltak, mint Kossuth Lajos keresztelési adatai. A ma meglévő anyakönyveket 1810 óta vezetik. A 20. század derekán, Gáll Sándor tállyai szolgálatának kezdetén zajlott Tállya és Abaújszántó gyülekezeteinek társítása. Ezt az tette lehetővé, hogy az abaújszántói lelkész, Solti Károly Budapestre költözött, s így a lelkész nélkül maradt gyülekezet társává vált Tállyának.

1841-ben megszervezett plébánia,
korábban Mezőkomárom filiája
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyénkhez.

A területet birtokló ciszterci rend által megszervezett plébánia.

1788-ban megszervezett plébánia, korábban Bodajk filiája.
Mai temploma 1863-66 közt épült.

Érd (Hamzsabég) település ősi, bosnyák ferencesek által megszervezett plébániája.
Területén 1943-1958 között a település növekedése miatt 5 új plébánia is létesült.

Eredetileg a sarultlan karmelita rend temploma, mely 1745-1748 között épült.
A rend Fehérvárról való távozása után 1802-től az egyházmegye papneveldéjének temploma, amely Székesfehérvár-Belváros R. K. Plébánia alá tartozott.

Ráckeve filiájából 1940-ben megszervezett plébánia. Temploma 1800-1803 közt épült.