Área de identidad
Código de referencia
Título
Fecha(s)
- (1740) 1741–1992 (Creación)
Nivel de descripción
Volumen y soporte
27 doboz = 3,16 ifm
Área de contexto
Nombre del productor
Historia administrativa
Szentpál pápai tizedjegyzék által először 1332-ben jelzett középkori templomát a reformáció után a reformátusok használták. 1740-ben a firtosi kolostor főnöke, P. Fehér Ánáztáz és gróf Haller III. Gábor felesége, Károlyi Klára visszaszerezték az épületet a katolikusoknak. Ezt követően a szükséges javításokat a grófné végeztette el, alapítvánnyal gondoskodva a további fenntartásról. 1775-ben gróf Haller IV. Gábor a templomot boltozattal, toronnyal, sekrestyével, két mellékoltárral és karzattal látta el. A plébánia patrónusai a 20. századi államosításig a szentpáli Haller család tagjai voltak, akik kápolnát tartottak fenn kastélyukban is, valamint a temetőben, ahol Károlyi Klára 1744-ben építtetett fallal körülvett fogadalmi kápolnát. Ez utóbbit gróf Haller II. Lajos állította helyre az 1848-as események után.
Institución archivística
Historia archivística
A kerelőszentpáli levéltári begyűjtést Bertalan László plébános jelenlétében, 2008. február 14-én végeztük. A levéltárat a plébánia épületében, a „múzeumszobában” őrizték. Az 1930-as évektől a házasságügyi iratok mellett találjuk a kánoni állapottal kapcsolatos iratokat. 2013. július 2-án került be a levéltárba az 1933-ból datálódó, restaurálásra szoruló toronykereszt-irat.
Origen del ingreso o transferencia
Área de contenido y estructura
Alcance y contenido
Valorización, destrucción y programación
Acumulaciones
Sistema de arreglo
Área de condiciones de acceso y uso
Condiciones de acceso
Condiciones
Idioma del material
Escritura del material
Notas sobre las lenguas y escrituras
Características físicas y requisitos técnicos
Instrumentos de descripción
Área de materiales relacionados
Existencia y localización de originales
Az 1899–1909 közötti kerelőszentpáli egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyvek a Román Nemzeti Levéltár Maros Megyei Hivatalában, a marosvásárhelyi plébánia államosított iratai között találhatóak.