Közzétett
Plébániai levéltárak
A terjedelmi adat nem tartalmazza a nem befejezett rendezéseket. Így Csepel-Belváros, Székesfehérvár-Viziváros, Vajta és Vérteskozma terjedelmi és évkör adatai csak részlegesnek tekinthetőek vagy hiányosak.
A 18. században ferencesek, majd 1746-tól jezsuiták által pasztorált település.
A rend feloszlatásától (1773) egyházmegyei lelkészség,
1787-ben megszervezett plébánia.
Közzétett
Az iratanyag tekintélyes része a plébánia megszervezése előtti jezsuita időből származik.
Letétként került a levéltárba két részletben (naplószámok: 8/2006; letéti, 3/2009; iktatószámok: 05-87/2006; 05-45/2009, 05-241/2019).
Közzétett
Lendvay Zoltán plébános letétként adta a levéltárba a plébánia legkorábbi protocollumait.
A letett anyag 2020-ban és 2022-ben gyarapodott. (05-159/2020, 05-141/2022).
Agárdpuszta, Agárd praedium Velence filiájaként tűnik fel 1810-ben a névtárakban. Kápolnája 1814-ben épült.
(1862-ben plébániává szervezik; majd 1945-ben Gárdonyba költözik. A mai Agárdi R.K. Plébánia 1963-ban került megszervezésre, nem tekinthető közvetlen utódjának.)
Közzétett
Historia domus és anyakönyv.
Letét a Velencei Plébániáról, 2010. (Letéti napló: 7/2010; ikt.: 05-62/2010)
1860-ban megszervezett plébánia.
A község korábban 1824-ig Vajta; majd 1824-1860 közt Sárszentmiklós filiája volt.
Közzétett
A Szent István által épített, a középkorban koronázások és gyakorta királyi temetések színhelyéül szolgáló templom egy társaskáptalan (kiváltságos prépostság) kezelésében volt, exempt jogállásban. Bár az épület jó része a török háborúk alatt és után elpusztult, a Mátyás sírját befogadó kápolna a 18. század végéig állt és istentiszteletek bemutatására alkalmas állapotban volt.
Közzétett
A püspöki levéltárban hagyományosan Nr.179. sorszámmal tartották nyilván az exempt plébánia két anyakönyvi kötetét.
Alcsút Vértesacsa filiális települése volt 1788-ig, majd Felcsúthoz tartozott.
Lelkészségét 1945-ben szervezték meg, plébánia-rangra 1950-ben emelték.
Istentiszteleti helye 1880-tól a fõhercegi kastély kápolnája volt, temploma csak 1907-ben épült.
Alcsút polgári községet 1950-ben közigazgatásilag egyesítették Vértesdobozzal, 1957-ben az egyházigazgatás is megtette a lépést. (Vértesdoboz addig Tabajd filiája volt.)
Közzétett
2003-ban került az anyag zöme ömlesztett állapotban a levéltárba.
2017-ben kötetes, jól leírható anyaggal bővült.
Középkori eredetű, 1723-ban újjászervezett plébánia.
Közzétett
2008-ban, 2013-ban, és 2017-ben letétként került a plébánia iratanyaga a levéltárba.
(Naplószámok: 3/2008, 2/2013, 2/2017. Ikt. sz.: 05-37/2015; 05-49/2013 és 05-142-2017)
2018-ban 4 kötet restauráltatva.
1708-1724 és 1750-1882 közt a telki apátság bécsi bencés szerzetesei által pasztorált település, amely 1718-tól vezetett önálló anyakönyvet.
A plébánia 1993-ig az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozott, akkor csatolták a székesfehérvári püspökséghez.
Közzétett
A letét két részletből áll:
- 1764-1853 közötti iratokból, mely alapvetően a Telki apátsággal kapcsolatos határvitákra vonatkozik,
- 1912-1940 közti anyakönyvi másodpéldányokból.
2005-ben, a plébánia letétjeként került az iratanyag a levéltárba.
(Naplószám: 1/2005, Ikt. sz.: 15-36/2015)
Az anyakönyvi állomány 100 évnél öregebb része kutatható csak.
A település Vajta filiája 1920-ig.
Akkor kihelyezett káplánok kezdenek önállóan anyakönyvet vezetni; 1932-től lelkészség, 1942-től plébánia.
Közzétett
Külön sorozat tartalmazza a Sáregres filiára vonatkozó iratokat.
Gazdasági anyag mellékletei (1981-2001) selejtezve - 0,06 ifm.
2006-ban került az iratanyag letétként a levéltárba.
2018-ban a letét kiegészítve.
2018 augusztusában állagszintig rendezve és leírva.
A település 1946-ig Bicske filiája.
1946-tól lelkészség, 1965-tõl plébánia.
Közzétett
Az irategyüttes a lelkészség megszervezésénél korábban keletkezett anyagokat is tartalmaz. Ezek:
- Fülöp Mihály: A Dunamelléki egyházkerület vértesboglári egyházmegyébe kebelezett csabdi evang. ref. egyház monographiája, 1790-1890. című tanulmánya (1927, gépirat)
- templomtervek (1934)
- egyházi közigazgatási iratok (1939-től).
A plébánia letétjeként 2006-ban és 2017-ben került a levéltárba.
Naplószámok: 6/2006, 3/2017; Ikt. sz.: 05-66/2006, 05-143-2017.
1788-ban megszervezett plébánia.
A település korábban Tököl filiája.
A település növekedése nyomán 1929-1949 között több lelkészség és plébánia válik ki belőle.
- Csepel II. (Jézus Szíve) és Csepel-Királyerdő máig önálló,
- Csepel-Kertváros és Csepel-Szabótelep az 1970-es évekre fokozatosan visszaolvadt Csepel-Belvárosba.
Közzétett
Súlyosan rovar- és gombafertőzött állomány. Elkülönítve kezeljük, fertőtlenítésre vár.
Jelenleg csak egy iskolaszéki jegyzőkönyv digitális másolata kutatható állapotú.
2014 szeptemberében a plébánia pincéjéből hoztuk el az iratanyagot.
A lazarista szerzetesek által 1940-ben létrehozott helyi káplánság,
1945-től lelkészség, majd plébánia.
Közzétett
Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek, egykori helyi lelkész adománya 2002-ben.
1921-ben megszervezett plébánia.
Korábban 1778-ig Érd, majd Nagytétény filiája volt, de 1854-től már önállóan anyakönyvezett.
Közzétett
Felnémeti Ferenc irathagyatékából kiemelt, plébániai provenienciájú iratok.
Rendezve, leírva 2022 nyarán
1841-ben megszervezett plébánia,
korábban Mezőkomárom filiája
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyénkhez.
Közzétett
A gazdasági elszámolásokat tartalmazó kötet kevéssel a plébánia felállítását követő évekig tartalmaz információkat a településről.
A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár ajándéka 2012 decemberében.
A felsőörsi plébániáról származik.
A település kezdetben Bicske filiája.
Plébánia rangra 1788-ban emelték.
Közzétett
Egy iskolai adófőkönyv (1939-1940),
valamint a település anyakönyvi anyaga. (Utóbbi meglehetősen hiányos a világháborús iratveszteség miatt.)
Letétként került a levéltárba három részletben
(Naplószámok: 4/2008, 1/2013; 4/2017. Iktatószámok: 05-37/2008, 05-49/2013, 05-144/2017)
1824-ben megszervezett plébánia. A település korábban Vál filiája.
Közzétett
Előbb a martonvásári anyagok közé keveredve került a levéltárba 2009-ben egy kötet,
majd 2022 szeptemberében letétként a többi (Letéti Naplószám: 12/2022).
A török kiűzése után a települést előbb fehérvári ferencesek, majd az 1760-as évektől a jezsuiták pasztorálták.
1773-tól volt helyben lakó papja, 1788-tól önálló plébánia.
Közzétett
A ferences és jezsuita pasztoráció időszakban keletkezett anyakönyv.
1958. előtt a püspöki levéltárba került kötet.
Régi leltári száma: No.1633.
Középkori eredetű, a török után 1732-ben újjászervezett plébánia.
Közzétett
Letétként került a levéltárba, két részletben.
(A legkorábbi anyakönyv friss bogárfertőzés miatt 2007-ben, restauráltatása után 2011-ben a többi.)
Naplószámok: átmeneti 3/2007; letéti 7/2011; iktatószámok: 05-55/2007; 05-64/2011
1749-ben alapított plébánia.
A községet korábban a simontornyai ferencesek látták el.
Közzétett
2002 és 2005 folyamán került a plébániára az akkorra már töredékes iratanyag. (Legkorábbi anyakönyvei hiányzanak)
2013-ben sikerült nyomára akadni a szintén lappangó historia domus köteteknek.
Plébánia betörések miatt menekített az anyagot a levéltárba.
Külső raktárban őriztük, 2010-ben anyakönyvi állománya, 2015-ben a többi is a főépületbe került át.
A kötetes anyag leírása 2002-ben történt, és folyamatosan karbantartott volt; a szálas anyag dobozolása, rendezése, segédletezése 2015-ben készült el.
Középkori eredetű, 1772-ben újjászervezett plébánia.
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.
Közzétett
Egyetlen kötet, mely 1853-1860 közt vegyes anyakönyvként; 1917-1929 között Historia domusként szolgált
Kálozi plébániáról került a levéltárba 2005-ben, letét.
2014-ben a kálozi iratanyag rendezésekor derült ki a kötet valós provenienciája
A török idők után a protestánssá lett községben a katolikus pasztoráció a kastélykápolnában indult meg 1719-ben.
1753-tól plébánia.
Közzétett
2008-ban, Balázs Tibor plébános halála után mentettük el az anyagot a plébániáról az épület felújítása elől.
Letét. (Letéti napló 2/2008; ikt. sz.: 05-31/2008)
Behozatalakor a kötetes állomány rendezve, leírva.
2023-ban a szálas iratanyag is rendezve.
A település a török után Tárnok, majd 1749-től Ráckeresztúr filiája.
1772-től helyben lakó ferencesek pasztorálják.
A plébánia megszervezése 1788-ban történt.
Közzétett
Letét. (Naplószám: 5/2010, ikt. szám: 05-54/2010)
A Mezőszilas település 1942-ig Szilasbalhás néven szerepelt.
Egyházigazgatási szempontból 1935-től önálló plébánia, korábban Dég filiális települése.
A veszprémi egyházmegyéből 1993-ban csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.
Közzétett
Az iratanyag első része ismeretlen időben került a Veszprémi Püspöki (mai nevén Főegyházmegyei) Levéltárba.
Onnan 2011 decemberében adták át levéltárunknak. (Gyarapodási napló: 5/2011; ikt. sz.: 05-84/2011)
2021 szeptemberében kiegészítve korai anyakönyvekkel. (Letéti naplószám 4/2021).
A török után 1695-ben újjászervezett plébánia.
1695-1951-ig, és 1991-1998 között kapucinus szerzetesek vezetik.
Közzétett
A jelenleg levéltárban lévő 5 kötetnyi anyag két forrásból származik.
- ajándékként a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Könyvtár és Levéltárától (1 kötet, Gyarapodási napló 5/2013, ikt.: 05-136/2013 - E kötet korábban az Országos Könyvtári Intézet debreceni raktárában volt possessor-bélyegzői szerint.)
- vásárlás útján (Gyarapodási napló: 7/2014, ikt.: 05-79/2014.)
1761-ben megszervezett plébánia.
A település korábban Lovasberény filiája volt.
Közzétett
A plébánia iratanyaga súlyos károkat szenvedett a második világháborúban.
- töredékes protocollumát Tóth Béla plébános adta levéltárba 2004-ben;
- iskolaszéki jegyzőkönyvei árverésen tűntek fel 2011-ben. Lemaradtunk róla, de a vevő - Kakas Róbert - levéltárunknak ajándékozta a kötet.
Nem ismert, lappang azonban jelenleg az 1958-as repertórium által így leírt állomány:
No.1573.: Connotationes variae de statu praeterio et presenti fundorum parochilaium tam intra quam extra villanorum possessione Nadap.
Az iskolai protocollum NKA támogatásból restaurálva.
A korábban ferencesek által pasztorált településen 1746-ban szerveztek pléábániát
Közzétett
Legrégibb anyakönyve lovasberényi anyagok közé keveredve, 2008-ban került levéltárunkba.
A további plébániai iratanyag 2012-ben letétként átvéve. (Letéti napló 1/2012)
Legrégebbi anyakönyve restaurálva.
A korábban ferencesek által pasztorált település plébániáját 1752-ben szervezték meg.
1560-ban már nemesi család.
1775-ben kapta meg Győry Ferenc (IV.) a perkátai kastélyt, aki főispáni méltóságot is betöltött.
1785-ben nyert a család grófi címet.
1790-ben bekövetkezett halála után Győry Ferenc (V.) vezette a birtokot, majd Győry László (+1882).
Halála után lányai között osztották szét; a kastély Győry Teréz kapta meg,
Közzétett
Különös jelentőségű,. hogy a plébániai levéltárba menekítve vészelte át a kommunizmus éveit a kegyúri család (gróf radványi Győry) 17-19. századi iratanyagának egy része.
Az 1980-as évek elején, a plébánia eladásakor került a szálas iratanyag a levéltárba.
A plébániai iratanyag tartalmazta P. Horváth Ferenc iratmentése jóvoltából a kegyúri (Győry) család anyagait is, melyek térképei a káptalani levéltár térképei mellé kerültek, és provenienciájának jelölése nélkül írta le őket Dóka Klára (1990).
2010-ben Szabó Lajos kutatónk a kegyúri családi iratokat egészítette ki adományával.
2013-ban a kötetes állomány, rendkívül rossz állapotban.
2022, 2023: újabb kötetek átvétele.
2023: Az anyag minimálisan bővül Pámer Ottó hagyatékából származó iratokkal.
Részleges rendezése 1996 körül, átfogó rendezése 2015-ben.
Ennek során minimális selejtezés is történt.
2013-ban a frissen bekerült kötetes anyag fertőtlenítve.
Néhány kötet konzerválva, restaurálva: 2015.
Füle filiájából 1863-ban önállósuló lelkészség,
1886-tól plébánia
Közzétett
A legkorábbi gazdasági kötet vezetését vélhetően Füle materben kezdték meg, de folytathatták Polgárdiban - a dolog nem egyértelmű.
A plébániáról 2006-ban elmentett anyag.
Kötetes állomány rendezve 2022
A település előbb Tárnok, majd 1752-tõl Sóskút filiája.
1923-tól kihelyezett káplán kezd önnállóan anyakönyvezni, 1931-ben önálló lelkészséggé szerveződik.
Közzétett
Letét, 9/2008 (05-91/2008).
Kezdetben Tárnok filiája, 1734-től helyben lakó lelkésszel.
1749-től önálló plébánia.
Közzétett
Letét. Az iratanyag java része 2010-ben került a levéltárba, legkorábbi anyakönyvei 2013-ig lappangtak.
(Letéti napló: 4/2010, 3/2013 ; iktatószámok: 05-54/2010; 05-85/2013)
A települést kezdetben az abai jezsuiták látták el, 1770-től Sárszentmiklós filiája volt.
Önálló plébániává 1862-ben szerveződött..
Közzétett
Letétként, 2011-bem kerültek a korai anyakönyvek a levéltárba a megszaporodó családkutatások miatt.
(Letéti napló: 5/2011; ikt.: 05-23-2/2011)
A település 1755-től Aba filiája, 1788-tól plébánia.
Közzétett
Letét. (L.Nsz.: 4/2009; ikt.sz. 05-45/2009)
A település Perkáta filiája 1788-ig, amikor plébániává szervezik.
Közzétett
A kötet ismeretlen időben került levéltárba, ahol voltaképp rejtegették.
Egyetlen iktatókönyv, melynek végén narratívan tárgyalja a tanácsköztársaság helyi eseményeit.
A település kezdetben Vajta filiája.
1770-től plébánia.
Közzétett
Letét. (2/2009; 4/2011, 1/2015, 2/2018 - Ikt. sz.: 05-26/2009; 05-23-2/2011; 05-77/2015; 05-130/2018
A plébánia szálas iratanyaga 2009-ben került a püspökségre, hogy egy kutató munkáját megkönnyítsük.
2011-ben sárbogárdi anyakönyvek közé keveredve jutott el egy anyakönyvi kötet hozzánk;
2015-ben a beázott plébánia festése előtt mentettünk el újabb 3 kötetet
2018-ban bekerültek a plébánia anyakönyvei is a püspökségre
1757-ben helyben lakó ferences lelkésszel önállóan anyakönyvező település, de Szabadbattyán filiája.
1818-ban megszervezett plébánia
1997-ben visszaminősítik filiává, matere egykori filiája, Sárszentmihály.
Közzétett
A település kezdetben Aba filiája.
A plébániát 1788-ban szervezték meg.
Közzétett
A kötet a még szerzetesi igazgatás alatt kezdődő anyakönyvi bejegyzéseket tartalmazza.
Ismeretlen.
1958-as repertórium már tárgyalja No.1632 sz. alatt.
Közzétett
A plébánia szálas iratanyaga Eszéki Imre halála után került a levéltárba rendezésre. Ezt azonban utódai visszakérték és dobozolva, leírva vissza is kapták.
2006-tól a kötetes anyagot több részletben adta levéltárba a plébános, gyakorta azonban felbontotta pár kötetre vonatkozóan a letét, hogy egy helytörténeti kutatást segítsen vele.
A település 1716-ig Pilisvörösvár filiája,
plébániáját hivatalosan 1724-ben szervezik csak meg.
Közzétett
2003-ban került letétként a levéltárba a használaton kívüli kötetes iratanyag.
2003-2015: külső raktárban; 2015 decemberétől átdobozolva törzsanyag mellett.
1778-ban megszervezett plébánia
Közzétett
A második világháború idején igyekeztek a püspökségen megmenteni a plébánia értékeit - a második szovjet invenzióig viszonylagos sikerrel, amikor sok elpusztult belőle. Az iratanyag többsége visszakerült, de 3 kötet a levéltárban maradt.
Az 1958-as repertórium No.1638-1640 számon írta le a köteteket.
A köteteken valójában No.5890/1-II; 5891 jelzetek szerepeltek.
1944-ban mesterségesen kialakított lelkészség, 1948-tól plébánia Székesfehérvár belvárosában.
Temploma az egykor jezsuiták által épített Nepomuki Szent János templom,
melyet a rend feloszlatása után a pálosok,
1814-től a ciszterci rend pasztorált. Ekkor kapta ismertebb titulusát.
1950 után az egyházmegye igyekezett lehetőség szerint ex-ciszterciekre bízni a plébánia vezetését.
1995-től ismét a rend kezelésében van.
Közzétett
Letét. (Naplószám: 2/2012; Ikt. sz.: 05-97/2012)
1725-ben újjászervezett plébánia.
Közzétett
Letét. 2006-2008 között több részletben érkezett a levéltárba az elsősorban anykönyvi jellegű kötetes anyag.
2007-2009 között három részletben a letét részleges felmondásával bizonyos köteteket feldolgozásra, mutatózásra visszakért a plébánia.
2011-ben érkezett minden korábban kiadott anyag vissza, továbbra is letétként.
Kezdetben Tárnok filiája. 1947-től helyi káplánság.
1948-tól lelkészség, 1965-től plébánia.
Közzétett
Letét. (Naplószám: 10/2008; ikt. sz.: 05 - 91/2008.)
Közzétett
A török után Pázmánd filiájaként újjaéledő település 1774-től rendelkezett helybenlakó lelkésszel.
Plébániarangot 1778-ban ért el.
Közzétett
2010-ben a megszűnt espereskerület iratanyagával bekerült szálas iratok.
Rendezve 2021.
Vál filiája 1714-től, de egy évtized múltán már helyben lakó szerzetesek (pálosok, majd kapucinusok) pasztorálják.
1793-tól egyházmegyés papok látják el.
Közzétett
1761-ben megszervezett plébánia, korábban Szár filiája.
Közzétett
A kötetes állomány 2005-ben került levéltárunkba.
Egy kötetet 2006-ban az adminisztrátor visszakért.
1746-ban megszervezett plébánia.
Az 1997. évi névtárban már Gánt filiájaként szerepel.
Közzétett
Az egykori plébániaépület új funkcióba került 2008-ban.
Ekkor került az egykori plébániai irattár fennmaradt anyaga a püspökségre hivatalból.
A szálas iratanyag fertőtlenítve. Rendezésre, leírásra, mérésre vár.
1692-ben megszervezett plébánia
Közzétett
Az egyházközségi karitászszervezet iratai 1934-1940 között.
Segélyezettek névjegyzékei, átvételi elismervények.
2009-ben került levéltárba. (Gyarapodási napló 7/2009).
1749-ben újjászervezett plébánia.
Közzétett
Egyetlen kötet:
vegyes anyakönyv (kereszteltek, áttértek, egybekeltek) és protocollum
Rossz állapotban.
1994-ben a Veszprémi Érseki Levéltár adta át levéltárunknak.
1946-ban megszervezett lelkészség,
1963-tól plébánia.
A község korábban 1888-ig Vajta; majd 1888-1945 közt Alap filiája volt.
Közzétett
2018-ban letétbe vett kötetes állomány
Közzétett
Anyakönyvek, anyakönyvi indexek is!
Letét. Naplószám: 8/2018., 7/2021.
(Ikt. sz. 05-215/2018, 05-232/2021)
2018 novemberében átvett anyakönyvek.
2021 szeptemberében átvett további iratanyag
Középkori eredetű plébánia, török hódoltság utáni újjászervezése domonkosok vezetésével kezdődik meg 1690-től.
Mai temploma 1791/92 folyamán épült.
Közzétett
Anyakönyvek és más kötetes anyag.
Letét. Naplószám 7/2018., Ikt. sz.: 05-214/2018
2018. novemberében átvett anyag.
A település Adony filiális egyházközsége a plébánia 1919-es megszervezéséig.
Közzétett
6 kötet anyakönyv +
1 kötet egyházközségi adó, iskolai és könyvtárdíj-főkönyv (1916-1922)
Utóbbi vezetése még a filiális egyházközségben kezdődik.
2019 februárjában átvett iratanyag.
Letéti Napló: 1/2019, ikt.: 05-33/2019 sz.
Letét kiegészítve 2023 februárjában. (05-68/2023; Letéti Napló 3/2023)
A plébánia megszervezésének időpontja vita tárgya. Bosnyák ferencesek már a török hódoltság alatt megkezdik a helyiek lelkigondozását, Hermann István disszertációja a 18. század 1. évtizedében létező plébániaként tekint rá, anyakönyvezése 1715-ben indul.
A települést ferencesek pasztorálják 1762-ig, később veszprémi, majd 1777-től székesfehérvári egyházmegyés plébánosok látják el.
Közzétett
2019 februárjában került levéltárba.
2022. májusában és 2023 februárjában a letétet kiegészítettük.
A szálas iratanyag rendezése 2022 nyarán történt
A területet birtokló ciszterci rend által megszervezett plébánia.
Közzétett
Mandatum kötet.
Provenienciája a 222. oldal segítségével volt meghatározható.
Ismeretlen időpontban, még 1995 előtt került a levéltárba.
1788-ban megszervezett plébánia, korábban Bodajk filiája.
Mai temploma 1863-66 közt épült.
Közzétett
1963-ban készült iratleírás.
A levéltár kézirattárában korábban No.1725 számon nyilvántartott tétel.
Érd (Hamzsabég) település ősi, bosnyák ferencesek által megszervezett plébániája.
Területén 1943-1958 között a település növekedése miatt 5 új plébánia is létesült.
Közzétett
A levéltár korábbi kézirattárának No.1636 és No.1730. számú kötetei.
2019-ben megszervezett fond.
Eredetileg a sarultlan karmelita rend temploma, mely 1745-1748 között épült.
A rend Fehérvárról való távozása után 1802-től az egyházmegye papneveldéjének temploma, amely Székesfehérvár-Belváros R. K. Plébánia alá tartozott.
Közzétett
Leltárak, pénztárkönyvek, látogatónaplók, historia domus.
2019-ben megszervezett fond.
Korábbi elhelyezése - anakronisztikusan - a Szemináriumi Levéltárban történt. (SzfvPL - VIII.A.1. No.12. csomó)
A templomigazgatóság azonban tovább működött, mint az 1951-ben elköltöztetett, 1952-ben bezárt szeminárium.
Ráckeve filiájából 1940-ben megszervezett plébánia. Temploma 1800-1803 közt épült.
Közzétett
Anyakönyvi indexkötetek.
A ráckevei plébánia felújítása után visszaszármaztatandó.
2018-ban ideiglenes jelleggel átvett állomány.
Digitalizálva.
1944 előtt Tatabánya-Óváros filiális egyházközsége volt, templomát 1934-ben magánházból alakították ki.
Utolsó önálló lelkipásztora Gombos Gyula Cézár bencés szerzetes volt,
1992-től Tatabánya-Felsőgalla látta el.
Az 1997-es névtárban más misézőhelyként sincs feltüntetve.
Közzétett
Historia domus, iktatókönyv, néhány szálas irat
2019-ben a Pannonhalmi Főapátság Levéltára adta át a Gombos Gyula hagyatékában talált anyagot.
A török után újjászerveződő Láng (Nagyláng, Belsőláng) település kezdetben Káloz filiája volt. 1760-ban már helyben lakó káplán gondozta a híveket.
1769-ben épült Szent Kereszt tiszteletére temploma a Zichy-kastély közelében.
1936-ban Nagyláng községet a polgári igazgatásban egyesítették Soponya településsel, amely ezután az utóbbi nevét viselte tovább. Ezt követte az egyházigazgatás is, így a plébánia ezután a korábbi filiális település nevét viselte.
A faluban 1959-ben épült fel az Oltáriszentség tiszteletére az új plébániatemplom.
A plébánia jelenlegi filiális egyházközsége Csősz.
Közzétett
Az állomány 2019-ben került levéltárunkba (Letéti napló 3/2019)
1846-ban megszervezett plébánia.
A települést korábban Mezőkomárom pasztorálta.
Közzétett
2020 nyarán került levéltárba. (Letéti napló 2/2020, ikt. sz. 05-154/2020)
Kiegészítve 2021 szeptemberében (Letéti napló 5/2021, ikt. sz. 05-206/2021)
A törökkor után 1716-tól Vál filiájaként újjászerveződő település.
1718-1719 folyamán épült temploma 1721-től plébánia rangban van.
Közzétett
Anyakönyvek, anyakönyvi indexek.
2020-ban letétként került a levéltárba
(Letéti napló 4/2020, Ikt. sz. 05-176/2020)
2021-ben kiegészítve
(Letéti Napló 6/2021, Ikt. sz. 05-231/2021).
Szálas anyag még rendezetlen, leíratlan
A veszprémi egyházmegyében 1781-ben alapított plébánia. (Anyakönyvet 1764-től kezdve vezet)
1993-ban átcsatolva a székesfehérvári egyházmegyéhez
Közzétett
2021 szeptemberében letétbe vett iratanyag. (Letéti napló 3/2021.)
A törökök kiverése után újjászervezett plébánia, 1773-ig jezsuita plébánosokkal.
Közzétett
Elsősorban anyakönyvek.
2022-ben letétként átvett anyag.
Letéti Napló: 1/2022, Ikt.: 05-32-3/2022.
Halotti anyakönyvek 1850-ig digitalizálva is.
Szarka Géza: A Székesfehérvár Belvárosi Plébánia története. Székesfehérvár, 2002.
A veszprémi egyházmegyében 1720-ban alapított plébánia.
1993-tól a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozik
Közzétett
2021 augusztusában egy magánszemély ajándékaként 0,19 ifm.;
a plébánia letétjeként pedig 0,45 ifm került őrizetünkbe.
1943-ban önállósuló lelkészség, 1962-től plébánia.
Közzétett
Historia domus
2022-ben a Székesfehérvári-Belvárosi Plébánián fellelt kötet.
Digitalizált verzió a levéltárban és a Szabadbattyáni R.K. Plébánián.
1946-ban önállósuló lelkészség, 1950-től plébánia rangban.
Közzétett
Historia domus
2022-ben a Székesfehérvári-Belvárosi Plébánián fellelt kötet.
Digitalizált verzió a levéltárban és Szabadbattyán R.K. Plébánián
1848-ban megszervezett plébánia.
Korábban Adony, 1752-től Dunapentele filiája.
Közzétett
Az állományból 0,25 ifnyi kötetes tartalom penészfertőzött, elkülönítve őrzött, egyedi restaurálást igényel.
2022-ben átvett, 2023-ban kiegészített letét.
Göböljáráson 1896-ban Ráckeresztúr filiájaként megszervezett helyi káplánság, amely 1923-tól önállóan anyakönyvezett.
1943-tól lelkészség. 1955-től plébánia.
Templomának titulusa 1948-ban változott Magyarok Nagyasszonyára.
A település 1950-ben kapta a Besnyő nevet.
Közzétett
Az Ercsi R.K. Plébániáról bekerült, 2022-ben rendezett iratanyagból került elő.
1921-ben megszervezett plébánia.
Korábban 1778-ig Érd, majd Nagytétény filiája volt, de 1854-től már önállóan anyakönyvezett.
Közzétett
A csepeli bencés rendház által 1948 nyarán létrehozott lelkészség. Ősszel a rendtagok többségét a rendőrség kiutasította a városból. 1949-ig egyházmegyés papok önállóan pasztorálták, majd Csepel-Belváros látta el. Megszűnése fokozatos volt: 1969-ig anyakönyvezett külön, 1984-ig önálló költségvetése volt. Egyházmegyei névtárakban utolsó feltűnése 1988.
Közzétett
2014-ben, veszélyeztetett állapotban került a levéltárba a Csepel-Belvárosi Plébánia pincéjéből.
Csepel-Belváros plébánia területén jött létre. 1946-ban helyi káplánság, 1947-től lelkészség, lazarista atyák vezetése alatt. 1949-ben a rendtagokat a rendőrség kiutasította a városból. 1969-ig egyházmegyés papok önállóan pasztorálták, majd Csepel-Belváros látta el. Megszűnése fokozatos volt: 1969-ig anyakönyvezett külön, 1984-ig önálló költségvetése volt. Egyházmegyei névtárakban utolsó feltűnése 1988.
Közzétett
2014-ben került a levéltárba a Csepel-Belvárosi plébánia pincéjéből, veszélyeztetett állapotban.
Egy iktatókönyv még leíratlanul, egyedi restaurálás alatt.
1778-ig Perkáta, majd Sárosd filiája.
1928-ban helyi káplánság szerveződik,
1949-től plébánia.
A község nevét 1948-ban a belügyminisztérium változtatta meg Szolgaegyházáról Szabadegyházára.
Közzétett
2023-ban az Országos Papi Ottthontól átvett, néhai Pámer Ottó hagyatékából származó iratok