Mostrando 10506 resultados

Descripción archivística
22 resultados con objetos digitales Muestra los resultados con objetos digitales
HU MSZKL I.03.f.01 · Serie · 2019-2021
Parte de Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Levéltára

Az FSZK és az MRK és elnökségét a 2010-es években egyre inkább aggodalommal tölötte el, hogy milyen sorsra jut egyes olyan közösségek szellemi és dokumentációs hagyatéka, amelyek a kis létszám és magas átlagéletkor miatt láthatóan a megszűnés felé haladtak. Ezért a 2019-ben Dobszay Benedek OFM, FSZK elnök javaslatára indult értékmentési projekt fontos eleme volt ezen közösségek fölkeresése, jövőképük megismerése, a náluk levő anyag fölmérése, esetleg egybegyűjtése és rendezése, digitalizálása, és lehetőség esetén a levéltári anyagok beszállítása az MSZKI saját levéltárába. A látogatásokat Mészáros Anett és Goreczky Tamás végezték 2019 márciusa és júliusa között. Az iratanyag az erről szóló terveket, följegyzéseket és és összefoglalókat tartalmazza (utóbbiakat javított változatokban is).

HU MSZKL II.02.a.01 · Unidad documental compuesta · 1785–2010
Parte de Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Levéltára

pp. 1-157: Beschreibung des Anfangs des Klosters (1785-1796). – p. 156. Aufzeichnung über die Fortsetzung der Geschichte des Klosters bei der Gelegenheit des Jahres des hundertjährigen Jubilaeum (1885). – pp. 160-176: Beschreibung der Regierung der Oberinnen von 1814 bis 1879. – pp. 178-195 Oberin Maria Ignatia Pauer 1879-1891. – pp. 196-197: Oberin Maria Emerica Pachler 1891-1892. – pp. 198-219: Krónika magyar nyelven, évenkénti bontásban 1891-1910. – pp. 219-222: Pótlások az 1910-1928. évekről. – pp. 219a-f: Pótló feljegyzések a kommunizmus idejéből (1919). – pp. 222-261: 1928-1938. évek. – pp. 261-282: A főnöknői levelezés kivonata az 1938-1941. évekből. – pp. 282-349: 1941-1948. évek (és pótlás az 1939-ben elhunyt Pokorny Emánuelről). – pp. 350-353: Pótlás a szerzetesrendek 1950. évi feloszlatásáról (Kovács Hilda M. Ágota nővér, 1980). – pp. 353-387: 1980-1991. évek (Kovács Hilda M. Ágota). – pp. 388-416: 1991-2010. évek (1997-től Balázs Irma M. Ambrózia írása). – pp. 540-549: Die Anzahl und Namen deren die als Stifterinnen von Wienn nach Ofen übersetzt sind worden wie in diesen und folgenten Buch [Nr. 4.] zu sehen.

HU MSZKL II.02.b.04.01 · Unidad documental compuesta · 1990–2001
Parte de Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Levéltára

Az Erzsébet-nővéreket 1785-ben II. József a ferencesek kiürített vízivárosi épületegyüttesébe telepítette le. A bosnyák ferencesek 1686-ban kapták meg Szokollu Musztafa pasa mecsetét és a hozzá tartozó derviskolostort. A mecsetet templommá alakították, majd lebontották, és 1731–1757 között egytornyú, barokk templomot építettek a helyén Szent Ferenc Sebei tiszteletére (14448/3. hrsz.). Mellette 1703 és 1726 között építették föl a négyszögletes, zárt udvarú kolostort. Ebben alakították ki az Erzsébet-nővérek 1785 és 1787 között Talherr József terve szerint rendházukat és női kórházukat (14448/4. hrsz.), amelyet többször bővítettek. A templomtól északra, a ferencesek korábbi temetője helyén épült föl 1804/1805-ben Marczibányi István költségén egy menház a lábadozó betegek vagy idősek számára (14448/1. hrsz.). 1889-ben a Batthyány tér rendezése során a telek déli, kerti részét, amelyre a Bomba (később Batthyány) tér bővítése miatt volt szükség, a Főváros kisajátította és az ottani földszintes épületet lebonttatta. Cserébe új területet adott a nővéreknek a Duna felőli oldalon, a kolostor épületét pedig két sarokszárnnyal bővítette Joó Lajos és Roszlozsnik Lukács terve szerint. 1933-ban Fábián Gáspár terve szerint a Batthyány tér és Dunára szóló részeken padlástér beépítésével, manzárdablakokkal alakították ki a 3. emeletet. Budapest 1944/1945. évi ostroma idején az épületegyüttes súlyos károkat szenvedett, főként a Marczibányi-menház, amely teljesen kiégett, csak főfalai és a boltozatos födémek maradtak meg. Az 1950. évi államosítás után a kórházat idős emberek szociális otthonává alakították át, a délkeleti (Dunára néző) sarokszárnyat pedig állami vállalatok irodái használták, így az AGROTERV, majd 1970-től a FŐMTERV. A templom is állami tulajdonba került, de tovább működhetett, mint önálló templomigazgatóság. A romos Marczibányi-menházat 1959-ben állami bérlakóházzá nyilvánították, és felújítása a leendő lakók hozzájárulásával történt meg. A tervezést és a művezetést is a házba költöző építészmérnökök, Cleve Győzőné Harrach Erzsébet és Bényi Győzőné végezték, társadalmi munkában. A rendszerváltás után, 1990-ben a rend visszaigényelte épületét, de a bennlakó intézmények kiköltöztetése hosszú időt vett igénybe. A Marczibányi-menház és a templom tulajdonjogát 1993-ban megkapta a rend, de a lakók kiköltöztetése 1995-ig elhúzódott. Az épületrész felújítása 2000-2003 között Szász Mária (KÖZTI) terve szerint, a Német Katolikus Püspöki Konferencia támogatásával valósult meg. Eközben, 1992-ben a FŐMTERV privatizálásra került, és mivel addig használt állami ingatlanait elvesztette, az Állami Vagyonügynökség bérleményként rendelkezésére bocsátotta a Bem rakpart 28. alatti épületrészt. Ezt a lépést az esztergomi érsekség jogtalannak tartotta, mivel a visszakért egyházi ingatlanok nem voltak terhelhetők, de a FŐMTERV megegyezett a renddel, hogy 2001-ig használhatja az épületet, cserében pedig segítséget nyújt a Marczibányi-menház visszaszerzésében és felújításában. Végül 1997-ben született határozat a teljes épület tulajdonjogának átadásáról, és a FŐMTERV 1998 nyarán kiköltözött. Az épületben működő szociális otthon helyzetének rendezése viszont annak ellenére késett, hogy azt a rend saját fenntartásába kívánta venni. 1997-ben a Fővárosi Önkormányzat már átadta volna, de a rend csak megfelelő felújítási támogatással együtt vette volna át. A helyzetet bonyolította az épületben működő kazánház, amelyet a FŐMTERV, a Fővárosi Tanács Idősek Otthona és a Budapesti Közlekedési Vállalat együtt létesítettek (ld. Üzemeltetés, 1. tétel). Végül 2000-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is csatlakozott társfenntartóként, és a szociális otthont Gondviselés Háza néven a renddel együtt működtette tovább.

A zsinat előkészítése
HU EOL II.C.01.B.01 · Parte · 1989 - 1992
Parte de Evangélikus Országos Levéltár
  1. doboz:
    Néhány írás a zsinatról (másolat)
    Dr. Reuss András önéletrajza

A zsinat előkészítése: 1989-1991.
I. Előzmények: 1989-1991
II. Zsinatelőkészítő Bizottság megbeszélései: 1990-1991.
III. Az MEE zsinati küldötteinek nyilatkozatai (tervezetek): 1991
IV. Zsinati Törvény tervezetek
V. Zsinati ügyrend
VI. Teológiai Akadémia
VI. Tárgyalási sorrend tervezet az 1991. jún. 8-9-i zsinat megnyitásáról
VIII. Zsinat előkészítése: 1990 (33 db számozott hozzászólás és javaslat)
IX.LMK jegyzőkönyvek: 1989 (16 db számozott jkv.)
X. Az Északi egyházkerület LMK jegyzőkönyvei: 1990 (4-16 számmal ellátott jkv. és javaslat - hiányos számok)
XI. A Déli Egyházkerület LMK jegyzőkönyvei: 1990 (16-33 számmal ellátott jkv. és javaslat, köztük Harmati Béla püspök javaslatai)

  1. doboz:
    A zsinat előkészítő csoportjainak iratai: 1991, 1992.

Részletes jegyzék:
A zsinat I. előkészítő csoportjának iratai: 1991
-Jankovits Béla: Egyházunk lélekszámának alakulása 1940-től, 2 pld. 18 old.
-Jankovits Béla: Egyházunk területi rendezésével kapcsolatban beérkezett javaslatok, 10 old. + térképek
-Az egyház területi rendezése -javaslatok
-Egyházi bíráskodás
-egyéb javaslatok, 1991 május

A zsinat II. előkészítő csoportjának iratai: 1991
Tagjai: dr. Boleratzky Lóránd, Csizmadia Sándor, Kertész Géza, dr. Luthár Jenő, dr. Okolicsányi Pál, Schulek Mátyás, Thurnay Béla, ifj. Zászkaliczky Pál, dr. Zsigmondy Árpád

  • A Magyarországi Evangélikus Egyház tanácskozási és ügyrendje – tervezet
  • Egyháztagság
  • Állásfoglalás az egyházi iskolákról

A zsinat III. előkészítő csoportjának iratai: 1991

  • Zsinati törvények - javaslatok
    A zsinatra, egyházi törvényekre érkezett javaslatok tartalomjegyzéke, 1991. júl. 25. 2 pld. 6 old.
HU EOL VI.B.01 · Fondo
Parte de Evangélikus Országos Levéltár

A pesti evangélikus gimnázium teljes irattára az evangélikus levéltárba került. Az igazgatói irattár mellett az anyakönyvek, érettségi jegyzőkönyvek, tanmenetek az iskola teljes történetéről képet adnak, ezen kívül Pest helytörténetének, esetenként a családfakutatásnak is fontos forrásai. Az igazgatói irattár 1868-tól kezdve iktatva volt.

Sin título