638 találat látható

ff. 1-9. „Párhuzamok a történet mezején”. – ff. 10-11. Az emberi nem haladásáról (töredék, 1870 körül). – ff. 12. „Miért iratik történet és miként kellene írni?” (jegyzetek). – ff. 14-17. „Történeti példák”. – régi jelzete: For. 04-/12/4.

1. A Magyar Királyi Egyetem filozófiai doktori oklevele Schröck Ferenc részére (1838.09.29, pergamen, függőpecséttel). – 2. Szankovits János győri püspök által adott gyóntatási engedély (1840.10.16). – 3. Contract zwischen Georg Kilian Universitäts-Buchhandler und Franz Schröck (Somhegyi) (1855.07.10, ném). – 4. Georg Kilian an Franz Schröck (Somhegyi) (1855.07.10) – 5. Kilián György könyvárus elsimervénye (1860.09.09) – 6. A Magyar Tudományos Akadémia okelvele Schröck (Somhegyi) Ferenc levelező tagságáról (1859.12.05). – 7. Somhegyi Ferenc pályázata az egyetemes történelem rendkívüli tanszékére, mellékletül életrajzával (1862.08.20). – 8. Somhegyi Ferenc fellebbezése az egyetem dékánjához (1863.02.25). – 9. Szeged város hatósági bizonyítványa Somhegyi Ferenc tanári képzettségéről (1863.08.22). – 10. Horvát Árpád ajánlása (1866). – 11. Deák Ferenc ajánlólevele Lévay Kornél joghallgató érdekében (1866.04.03). – 12. A Helytartótanács értesíti Somhegyi Ferencet egyetemi tanáéri kinevezéséről (1866.09.24). – 13. Véghely Imre veszprémi alispán végzése Schöck Antal örökségéről (1869.02.13). – 14. Baumann Miklós kötelezvénye (Pest, 1869). – 15-16. Pest város tanácsának határozatai a statisztikai bizottmányról (1870.02.01). – 17. Pest város tanácsának határozata történetének megiratásáról (1870.02.03). – 18. Somhegyi Ferenc kinevezése tanárvizsgálati bizottsági taggá (1875.12.08). – 19. Meghívó Pest város iskolatanácsának ülésére, statisztikai kimutatással (1876.03.24). – 20. Rákosy Győző VII. osztályos tanuló verse Somhegyi Ferenc néünnepére (1876.02.03). – 21. Somhegyi Ferenc gyászjelentése (1879.07.01). – 22. A Magyar Történelmi Társulat jegyzőkönyvének részlete Somhegyi Ferenc érdemeiről (1879.07.04). – 23. Somhegyi Ferenc gyászjelentő levele (suiffragium) Lengyel József házfőnöktől (1879. 07.06). – 24. Carmen ad justa funebria Francisci Xav. Somhegyi per Josephum Budaváry (1879.07.01).

kötelezvények jegyzéke, hagyatéki végzések

1-3. Schröck Rozália (Bánd, 1852-1853, ném). – 4-52. Hábenreiter Márton márkói plébános (Márkó és Bánd, 1853-1879). – 53-56. Stefán Rezső körjegyző (Városlőd, 1878-1879). – 57-63. Schröck János (válaszlevelekkel, Bánd, 1871-1874). – 64. Schröck Antal sütőmester (1870 körül).

A Magyar Kamara állapota 1627/1628–ban (1903). – Komáromi harmincadosok dolga a XVI. és XVII. században (1903). – A feldúlt fészek [Bekecs István nagybányai harmincados elleni vizsgálat, 1688] (1919). – A török alattvalók kereskedése Magyarországon (1905). – Régi monopoliumok (1926). – Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt (1899). – Érsekújvár árulói (1904). – Károlyi Sándor gróf fáradozásai a magyar dohánytermelés és kereskedés érdekében (1898). – Két világkereskedelmi cikkünk a 18. században (réz, kéneső, 1903). – Lotharius Vogemond tervei [hajózás és bányavizek ügyében, 1714] (1898/1903).

Magyar marhakereskedés a múltban (mutatvány a Magyar szarvasmarha kereskedés története című készülő mű II. részének 20. fejezetéből, gépelt, 1907). – A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása (1907). – Nürnberg és Magyarország (1902). – A nürnbergiek régi magyar kiváltságai (1929). – A nyaraló és a telelő (1926). – Tanulmánytöredékek.

A komáromi halászat a középkorban (töredék, 1900 k.). – A komáromi vizahalászat a XVI. században (2 pld., 1897). – A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyaroszágon 1328–tól 1714–ig (1902). –

Hidak a XVI–XVII. századi Magyarországon (tanulmánytöredék). – Az ecsedi láp eresztése a múlt században (1899). – Hajóépítők telepítése Magyarországra a 16., 17. és 18. században (1904). – A dunai hajózás a XVI. és XVII. században (1900). – Duna–csatorna terve Pest és Szolnok között 1715–ben (1902). – Csatorna terve Debrecen és a Tisza között 1727 (1904). – Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tételére 1713–ban (1902).

A középkori kertészetről. – Kertészkedés a török világban (1917). – Régi magyar kertészet (tanulmánytöredék, 1905/1906) – Egy kertgazdánk a XVI. században [Kávásy Jób] (1927). – Kertjeink a XVII. század első felében (1915). – Régi magyar kertek (tanulmánytöredékek, 1905/1906). – A kertek termésének feldolgozása a XVI. és XVII. században (1932). – A magyar gyümölcsös kert (1900/1910). – Régi magyar gyümölcs (1905). – Régi magyar gyümölcskertészet (1900/1910). – Dinnyeszüret a hódoltság korában (1900/1910). – A virágos és a veteményes kert. – A vadkert (1917). – A sáfrányos kert (1917). – A méhes kert (1917). – Tengeri búzás kert. – A kertfajtákról. – Száldokfa [hársfa] (1917).

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

közte: Egy múlt századi gázoló (vers Rajnis Józseftől), újságkivágat, 1890.

Rajzok a török világból IV. kötetének 1917–ben elkészült, de csak 1928–ban megjelent anyaga: Török–magyar társadalmi érintkezés (1928). – Barátságajánló török–magyar levelek (1915). – Oroszlán basa (1907). – Vezír Szokolli Musztafa basa, „a nagy Musztafa” (1907). – Nagy Szolimán császár sírja (1911). – Kara Ovejsz basa (1917). – Szeinán Frenk Juszuf (1907). – [Vezér] Ali basa (1912). – Szinán basa. – Ferhát basa halála (1908). – Szofi Szinán basa. – Szinánpasazade Muhammed. – Szinánpasazade Vezír Haszán basa. – Kadizáde Ali vezérpasa, a legnépszerűbb budai pasa. – Csonkabég, a török huszárezredes (1913).

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

A huszár és a száguldó (1929). – Huszárkalandok (1917). – Lesvetés és leshárítás (1916). – A magyar gyalogság szervezete (A magyar gyalogáság megalakulása, III. fejezet, 1908). – A török–magyar bajrakihívások (1905). – Katonatemetés a törökvilágban (kefelevonat, 1916). – Pribékek (1904). – Szegény legények, szabad legények, szabad huszárok (1920/1925). – A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és zápisz–tisztek (1926). – Bedeghi Nyáry István követsége (1922). – Szelepcsényi György a portán (1912). – Magyar rabok olasz gályákon (1916). – A debreceni bíró elrablása (1916). – Rákóczi Zsigmond esete (1913). – Bethlenfalvi Thurzó Ferenc (1925). – A török[–magyar] énekesek és muzsikások (hiányos, 1910). – Thúry György lantosa (1914). – Pálffy generális sarca (1917). – A vígkedvű Tahy Bernát (1905). – Kassa elfoglalása 1682–ben (1911).