Az első egyházmegyei bérmálások 1778-ban Séllyei Nagy Ignác püspök vizitációs körútjához kötődtek, annak önálló anyakönyve nincs.
1779-től azonban a megbérmáltak listáit összegyűjtötték, kötetekbe másolták. A püspöki székvárosban csaknem minden esztendő pünkösdjén volt bérmálás, de nagyobb bérmakörutakra a 20. század első harmadáig csak ritkán vállalkoztak a főpásztorok.
A legelső kötet vége papszentelési anyakönyvként funkcionált.
A levéltár iratanyagának szerkezete híven tükrözi a káptalan egyes tevékenységi köreinek alakulását. Jelenkori állapotában magában foglalja a káptalan magánlevéltári iratanyagát, gazdasági és alapítványi iratait.
Váci SzékeskáptalanA püspöki cselekményekről a szertató (ceremonarius) által vezetett napló.
Az egyes plébániákon keletkezett maradandó értékű iratokat foglalja magában. Közülük a legfontosabbak az anyakönyvek, melyek családfakutásokhoz elengedhetetlen források. Helytörténeti kutatásokhoz fontos források a historia domusok, melyekből megismerhető a plébániák története.
Váci EgyházmegyeAzokat az iratokat tartalmazza, melyeket a váci egyházmegyei papnevelő szeminárium, mint intézmény keletkeztetett, vagy oda érkezett és rendeltetésszerűen ott maradt.
Váci papnevelő intézetAz egyházmegye egyes kerületeinek vezetői, az esperesek által keletkeztetett iratok. Ezek általában azon a plébánián maradtak, ahol az esperes egyben plébános volt. Az itt található fondok tehát az egyes plébániákról kerültek begyűjtésre.
A váci püspöki uradalom több tízezer holdas gazdaságának igazgatásával kapcsolatban keletkezett iratanyag.
Az egyházmegye elhunyt papjai után maradt magánjellegű, maradandó értékkel bíró iratok.
A levéltár által mesterségesen létrehozott gyűjtemények, mint mikrofilmtár, tervtár, fotótár, oklevéltár és az anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye.