364 találat látható

Levéltári leírás
Protocolla mixta
HU VPKL A.1.a.001.d · alsorozat · 1718 - 1915
Ennek része: Váci Püspöki és Káptalani Levéltár

A püspöki kancellária vegyes ügykönyvei

  • Protocollum functionum episcopalium 1718-1733 (e-kutatás: 23 felvétel)
  • Protocollum functionum episcopalium (Berkes András) 1721-1724 (e-kutatás: 11 felvétel)
  • Protocollum functionum episcopalium 1728-1808 (e-kutatás: 146 felvétel)
  • Protocollum functionum episcopalium 1808-1853 (e-kutatás: 107 felvétel)
  • Protocollum functionum episcopalium 1859-1899 (e-kutatás: 101 felvétel)
  • Protocollum functionum episcopalium 1900-1915 (e-kutatás: 119 felvétel)
Protocollum confirmatorum
HU VPKL A.1.a.001.c · alsorozat · 1718 - 1873
Ennek része: Váci Püspöki és Káptalani Levéltár

A püspökök vagy megbízottak által 3-5 évenként végzett bérmálások nyilvántartásai, melyek a nyilvántartás módszereinek figyelembevételével két csoportra oszthatóak. Az első csoportba tartoznak az 1718-1873 között keletkezett bérmálási protocollumok. Ezeket a püspöki irodában központilag vezették, feljegyezvén a bérmáltak nevét, életkorát, lakhelyét/ bérmanevét, valamint a szülők és keresztszülők nevét.

A bérmálási protocollumok egyházi vonatkozásokon kívül népesség-, nemzetiség-, és településtörténeti szempontból is van jelentősége, különösen a rendszeres statisztikai felvételeket megelőző időszakból. Ugyanis a névelemzés révén ezekre a körülményekre nézve megbízható alapot nyújtanak a pontosan felvett családnevek, bár csak a katolikus lakosságra nézve, de más forrásokkal történő egybevetés révén megközelítően helyes következtetések vonhatók le a települések nagyságára, nemzetiségi és felekezeti összetételére, a katolikus lakosságon belül pedig még a nemek megoszlására is.

A sorozatokhoz külön mutatók vagy más segédletek nem tartoznak. A bérmálási protocollumok (1718-1873) 39 félbőr kötésű kötetben vannak, időrendben csoportosítva, Különböző terjedelműek aszerint, hogy egy vagy több bérmálási év jegyzőkönyveit tartalmazzák. Esetenként egy év anyaga több kötetre is kiterjed.

  • Protocollum confirmatorum 1711-1744 (e-kutatás: 45 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1718-1774 (e-kutatás: 412 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1729-1761 (e-kutatás: 371 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1761-1774 (e-kutatás: 436 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1775-1779 (e-kutatás: 354 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1781-1786 (e-kutatás: 364 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1786-1792 (e-kutatás: 397 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1794-1797 (e-kutatás: 254 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1797 (e-kutatás: 289 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1798 (e-kutatás: 284 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1799-1800 (e-kutatás: 212 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1806 (e-kutatás: 35 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1807 (e-kutatás: 404 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1809-1810 (e-kutatás: 377 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1810-1812 (e-kutatás:451 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1813-1815 (e-kutatás: 343 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1816-1822 (e-kutatás: 335 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1824-1826 (e-kutatás: 454 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1828 (e-kutatás: 451 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1828/B (e-kutatás: 435 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1829-1832 (e-kutatás: 348 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1835 (e-kutatás: 493 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1836-1837 (e-kutatás: 424 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1837 (e-kutatás: 254 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1838-1839 (e-kutatás: 239 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1840-1842 (e-kutatás: 652 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1843-1845 (e-kutatás: 68 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1852 (e-kutatás: 564 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1852/2 (e-kutatás: 544 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1852/3 (e-kutatás: 707 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1852/4 (e-kutatás: 843 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1855 (e-kutatás: 313 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1856-1857 (e-kutatás: 300 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1858 (e-kutatás: 366 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1860 (e-kutatás: 588 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1861-1862 (e-kutatás: 579 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1862 (e-kutatás: 138 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1864-1870 (e-kutatás: 123 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1871-1872 (e-kutatás: 300 felvétel)
  • Protocollum confirmatorum 1873 (e-kutatás: 990 felvétel)
Protocollum exhibitorum – Index actorum
HU VPKL A.1.a.001.b · alsorozat · 1807 - 1968
Ennek része: Váci Püspöki és Káptalani Levéltár

A püspöki hivatal iktató- és mutatókönyvei, tehát az egyházkormányzati iratok nyilvántartására szolgáló segédletek csak a 19. század elejétől állnak rendelkezésre. Ugyanis a levéltárnak modern értelemben vett rendezése csak 1782-ben vette kezdetét, amikor Zerdahelyi Gábor suffraganeus püspök és általános helynök kiadott egy „Ratio seu norma redigendi debitem in ordinem et locum Archivi Episcopalis Vaciensis praescripta” című utasítást (a dokumentumot lásd a Regula cancellariae gyűjtemény 1755-1855. évi fasciculusában). Ebben elrendelte a kiadványoknak jegyzőkönyvekbe (Protocolla litterarum), mint hiteles okmányokba való bevezetését. Ezek és a Protocolla actorum consistorialium mellett más protocollumok bevezetését is elrendelte. (Lásd a Vegyes jegyzőkönvek c. leírást).

Megállapította az ügyiratok címeit (tituli), és hogy azok ugyanolyan című fasciculusokba foglalandók össze. Azt is részletesen meghatározza, hogy az egyes titulusok alá milyen fajta iratok sorolandók, valamint meghatározza az egyes fasciculusok nagyságát, illetve hogy mit tartalmazzon a hátirat, azaz un. Indorsatio. Ennek részei: 1. rövid tárgyi kivonat, év és nap megjelölésével, 2. mely titulushoz, melyik fascículushoz és annak melyik számához tartozik. Mindezt a helyes kezelés érdekében, vagyis hogy az irat bármikor könnyen reponálható legyen saját helyére. Elrendeli, hogy a fasciculusok első oldalán az iratok számszerűen legyenek feltüntetve, hogy már kívülről látni lehessen a keresett irat helyét. A lajstromozásnál és a levéltár rendezésénél szigorú évrend követendő. A rendezést a legrégibb iratoknál kell kezdeni. Gondoskodni kell egy, a megállapított címek szerint beosztott könyvről, amelybe az iratok saját címeik alá beírandók a fasciculus megjelölésével. Elrendeli egy iratkölcsönző könyv bevezetését is.

Ugyanezt a rendszert tartja bevezetendőnek a szentszéki peres iratok kezelésénél is. Mintát közöl mind az Elenchus berendezésére és rubrikálására, mind pedig a fasciculusok külső feliratának szövegére és kiállítására nézve.

Ehhez a részletesen ismertetett szabályzathoz illeszkedik egy 1780-ban kiadott „Regulae cancellariae Episcopalis Vaciensis” című füzet, amely a püspöki iroda és a püspöki levéltár ügyrendjét tartalmazza. A levéltár azonban ekkor még rendezés alatt állott, mint ahogy a különböző iroda- és levéltár-átadások alkalmával kiállított, a levéltár állapotát és tartalmát feltüntető átadási jegyzőkönyvek leírják. Különösen egy 1783. évi részletes átadási okmány érdemel figyelmet, amely hiányolja a registrum-ot, amelybe szükséges lenne feljegyezni az iratok lajstromát, ahogy jelenleg fekszenek. Ennek hiányát még egy 1793. évi átadási jegyzőkönyv is megemlíti. A rendezés során az újabb és a folyó anyaghoz a címeknek megfelelően beosztották az egész anyagot, az elejétől fogva.

Ezt követően 1807-1808-ban jelenik meg az első központi iktatókönyv (Protocollum exhibitorum) a következő beosztással: 1. Hónap évszámmal; 2. A beadvány vagy kiadvány sorszáma (numerus exhibiti); 3. tárgyi kivonat (extractus); 4. fölötte vagy alatta a beadvány vagy kiadvány kelte; 5. az ügy elintézése (in sequelam acta).

1816-ban új rubrikával bővül az iktatási sor (6. locus regestrationis) annak jeléül, hogy a titulus rávezetése, vagyis a tárgymegjelölés már az iktatásnál is rendszeres. Ezek a tárgymegjelölések titulusok (azonosak az un. kútfőkkel) a későbbi időszakban mindinkább differenciálódnak. Az 1822-1829. évi kötetben, a kötet végén három új mutatót vezettek be, de minden ív számára külön-külön: 1. Index nominum, 2. Index locorum, valamint 3. Index miscellaneorum (ritkábban előforduló tárgyak mutatója) címekkel. Az indexek mellett levő számok a megfelelő évek iktatószámait jelentik, ez a rendszer azonban sem az 1830-1838-as, sem pedig az 1838-1851-es kötetekben nem található meg. Az 1851. évből pedig sajnos csak 4 ívnyi töredék van meg.

1852-től a fejcím és a beosztás megváltozik. A bal lapoldalon levő rovatok az ügyiratok iktatására szolgálnak a következő adatokkal:

  • Numerus currens,
  • Mensis et dies,
  • Argumentum exhibiti (tárgyi kivonat).
    A lapoldalak jobb oldalán vannak az elintézésre vonatkozó adatok: Numerus currens, mensis et dies, Argumentum exhibiti és Locus registrationis. Az utóbbi tehát annak a titulusnak, vagyis tárgyi csoportnak a megjelölésére szolgál, amelybe az irat beosztást nyert. A numerus currens természetesen mindkét esetben azonos. A kötet végén egy betűrendes tárgymutató van, melyben az egyes tárgyak neve alatt az ügyiratok rövid megjelölését és a vonatkozó iktatószámot is megtalálhatjuk.

Az 1863-1864.es kötettől kezdve megszűnik a tárgymutató. 1901-től kezdve csak a bal lapoldalt használják a következő címekkel: folyószám, dátum, tárgyi kivonat, melyet magába a szövegbe illesztve megelőzi a tárgymegjelölés /titulus/. Így a locus registrationis és az elintézés szövege eltűnik.

Az 1931-től bevezetett új iktatási rend szerint mindkét oldal egyforma a következő beosztással:

  • Numerus currens, mensis et dies,
  • Locus registrationis,
  • Argumentum.
    1939-ben a Locus registrationis-t a sor végére tették.

1879-től a fedőlapon levő felirat a következő: „Protocollum secundum numerus anni …”

Az Index actorum sorozat az iktatókönyvekhez tartozó mutatókönyveket tartalmazza. 1857-től vannak meg. 1862-ig bezárólag az indexeket az iktatókönyvekbe is bevezették, különálló indexek valószínűleg fogalmazványok gyanánt szolgáltak. 1863-tól az iktatókönyvekben nincs index.

1889-ig az indexkötetek változó címeket viseltek, úgymint: 1857: Repertorium actorum; 1858: Elenchus actorum; 1859: Index actorum; 1868: Protocollum actorum juxta materias; 1869: Protocollum; l876: Protocollum actorum; 1877: Protocollum juxta materias; 1889-től végig: Protocollum secundum materias diversas pro usu cancellariae Episcopalis Dioecesis Vaciensis vel Cancellariae Episcopalis.

1888-ban a használatot egyszerűen betűrendes. ún. „füles” mutató. 1889-től pedig olyan füles mutatok mozdítják elő, melyekre a vezérszó betűrendje szerint csoportosított tárgymegjelölés van rávezetve. A tárgymegjelölések alatt levő részlet adatok mellett található számok az iktatószámok.