Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Kolozsvári Gyűjtőlevéltára

Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Kolozsvári Gyűjtőlevéltára

• egyházi
• egyházmegyei
• római katolikus
• gyűjtőlevéltár
• fióklevéltár

A kolozsvári Szent Mihály plébánia és főesperesi hivatal történeti levéltárát, több más értékes iratállománnyal együtt a főtéri templom kórusa mellett egy toronybeli helyiségben tárolták, egy térben a plébánia régi könyvtárával, valamint a Státus iratanyagával. Utóbbiak elkülönítésére és elszállítására 2003-ban került sor. Ebben a toronyszobában őrizték – a főesperesség és a plébánia 20. század elejével bezáródó történelmi dokumentumai mellett – a kolozsvári aggmenház és iskola iratait, a kolozsmonostori konvent levéltármaradékát, valamint különböző dézsmákkal kapcsolatos iratokat és egyéb értékes papi személyi hagyatékokat.

A Szent Mihály plébánia levéltárának 19. század végi és 20. századi, hasonlóan nagymennyiségű részét a jelenlegi plébánia egyik irodahelyiségében tárolták. Ennek a 40 folyóméter terjedelmű iratanyagnak az ügyviteli részei szintén a gyűjtőlevéltár raktáraiba kerültek.

A Kolozsvári Gyűjtőlevéltár létrejöttekor a Szentegyház utca 2. szám alatti bérház egyik első emeleti lakásában kapott helyet. A kolozs–dobokai főesperesi kerület egyházközségeiből (Kolozs, Mócs, Katona, Györgyfalva, Jegenye, Szászfenes, Magyarfenes, Kolozsmonostor, Kajántó, Kolozsvár – Szent Péter) 2011 júniusában kerültek ide beszállításra a történeti iratanyagok. Rendezésük az év júliusában zajlott.

Az értékes gyűjtemény 2017 júniusában költözött végleges helyére, a szomszédos 4. számú épület korszerűen felújított és berendezett földszinti raktárhelyiségeibe. Ugyanide került elhelyezésre 2018 augusztusában a kolozsvári Szent Mihály plébánia 100 folyóméter terjedelmű régi könyvállománya, amelynek feldolgozása egy következő munkafázist képez. Az értékes gyűjteményt addig a főtéri templom kórusa melletti levéltár- és könyvtárhelyiségében tárolták.

A levéltár gyűjtőköre a kolozs–dobokai és a torda–aranyosi főesperesi kerületek egyházközségeire terjed ki. A főesperességi levéltár mellett jelenleg 15 plébánia (Egeres, Györgyfalva, Jegenye, Kajántó, Katona, Kisbács, Kolozs, Kolozsmonostor, Kolozsvár – Szent Mihály, Kolozsvár – Szent Péter, Magyarfenes, Mócs, Nagysármás, Alsójára és Sinfalva) és 5 filia (Gyalu, Hidalmás, Szamosfalva, Szentmihályfalva és Várfalva) iratanyaga található hozzáférhető állapotban. A levéltár további feladata a torda–aranyosi főesperesi kerület plébániai levéltárainak összegyűjtése.

Ez az iratgyűjtemény kitűnik az egyházmegye mintegy 150 plébániai levéltára közül úgy óriási mennyiségével (70 folyóméter), mint történeti értékével. Említést érdemel az a tény is, hogy a kolozsvári Szent Mihály plébánia levéltára régebbi és gazdagabb oklevélgyűjteménnyel rendelkezik, mint maga az érseki levéltár Gyulafehérváron. A toronybeli levéltárból ugyanis néhány tucatnyi 14–17. századi eredeti oklevél is előkerült, köztük Mohács előtti oklevelekkel. Tárolásuk speciális, fémből készült, fiókos tárolószekrény segítségével volt megoldható. Az itt kialakított, kiemelkedő értékű oklevéltár 149 darab, 1341–1892 között kiállított eredeti oklevélből és oklevélmásolatból tevődik össze. A gyűjtemény 42 darab Mohács előtti oklevelet is tartalmaz, melyből 16 eredeti példány. A sérültebb oklevelek közül 35 darab restaurálására 2012 decemberében a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumától sikerült pályázat útján támogatást nyerni, így ezeket 2013-ban restaurálták a gyulafehérvári laboratóriumban.

• Erdély (Geographic subregion)