Közzétett
A debreceni „Haladás” szabadkőműves páholy 1875-ben alakult. A nagyobb létszámú vidéki páholyok közé közé tartozott, 1917-ben 80 tagja volt. A rangfokozatokban a francia rendszerű, „skótnak” nevezett rítust követte. A belőle kivált tagok alapították 1907-ben a nyíregyházi Szabolcs páholyt. Működését az 1920. május 15-én kelt, a szabadkőművességet betiltó belügyminiszteri rendelet szüntette meg.
Közzétett
A páholy megszűnését követően iratanyaga föltehetően Iványi Béla történész, debreceni egyetemi tanár közvetítésével került a levéltárba. Iványi ugyanis 1925 őszén letétbe helyezett a budapesti Piarista Központi Könyvtárban 68 darab, 1875 és 1917 között nyomtatott szabadkőműves kiadványt, amelyekről Friedreich Endre könyvtáros készített jegyzéket (MTA Könyvtára, Ms 5300/143). Valószínűleg ezekkel együtt kerültek a levéltárba a fönti iratok is. Azonban sem az iratok, sem a könyvek nem Iványi Béla sajátjai voltak, aki 1917 és 1927 között volt a debreceni egyetem tanára, és inkább jobboldali nézeteket vallott: az 1920-as években az Ébredő Magyarok Egyesülete és a Keresztény Nemzeti Liga tagja volt. A könyveket (és az iratokat) dokumentációs célból szerezhette meg. Erre utal Friedreich Endre 1925. okt. 21-én Iványinak írott levele is: „Most látok bele igazán a boszorkánykonyhádba. Nagyszerű fogást csináltál ezzel. Hol lehetett volna másként ennyi intim kőműves írást összeszedni?” (MTA Könyvtára, Ms 5300/142).
MNL OL, Szabadkőműves szevezetek levéltára, Haládás páholy (P 1098), 0,11 fm (https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=mnlscope&ref=mnlscope::3771). A Belügyminisztériumtól került az Országos Levéltárba. Elsősorban a páholy kiadványait (meghívókat, körleveleket, jelentéseket) tartalmazza.
Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára: Repertórium, Budapest, 1967 (Levéltári leltárak, 39), 91.
A magyar katolikus tanügy az 1934. évi középiskolai törvénnyel (11. törvénycikk) nyerte el autonómiáját. 1934. márc. 20-án megalakult a Katolikus Középiskolai Főhatóság, amely iskolafenntartó püspökökből és szerzetesi elöljárókból álló testület volt. A Főhatóság 1934-ben hat katolikus főigazgatót nevezett ki, egyet-egyet a piarista, a bencés, a ciszterci, a jászói és csornai premontrei és a jezsuita rendek részére, a többi (leány)középiskolákat pedig ezekhez osztották be. 1938-tól új végrehajtószervként létrehozták a Katolikus Középiskolai Főigazgatóságot. Vezetői az elnök-főigazgató, a központi igazgató és a három tankerületi főigazgató (budapesti, dunáninneni, dunántúli) voltak. 1940-től a Főhatóság és a Főigazgatóság felügyelte a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolákat, szakiskolákat, tanítónő- és óvónőképzőket ezért neve Katolikus Iskolai Főhatósággá, illetve Katolikus Tanügyi Főigazgatósággá (KTF) változott. 1943-tól a polgári iskolák, 1946-tól pedig az akkor létrehozott általános iskolák ügyeivel is foglalkozott. Székhelye a Vörösmarty tér 3. sz. alatt volt.
A katolikus iskolák államosításával, 1948-ban a KTF feladatai gyakorlatilag megszűntek, szervezete leépült, és kivonult irodájából. Kürti Menyhért elnök-főigazgató véglegesen lemondott. Helyére a püspöki konferencia 1948. júl. 27-én Papp Elemért nevezte ki, aki azonban már csak hitoktatási kérdésekkel foglalkozott, Suhajda Róbert OCist központi igazgató (1948-1950) segítségével.
Közzétett
A Katolikus Tanügyi Főigazgatóság iratainak nagyobbik része valószínűleg 1948-ban pusztult el, amikor az intézmény kiköltözött budapesti, Vörösmarty téri irodájából. Az iratok némi töredéke a piarista rendházba került, mivel a Katolikus Tanügyi Főigazgatóságnak folyamatosan voltak piarista főigazgatói: Jászai Rezső budapesti főigazgató (1938–1940), Tihanyi Béla dunáninneni főigazgató (1940–1944), Papp Elemér dunántúli főigazgató (1944-től), majd alelnök (1946-tól) és elnök (1948-tól). A megmentett töredék főként Papp Elemér révén jutott a PMKL-be, az iratok egy másik része azonban Jászai Rezső hagyatékából származik. A közös provenienciájú, de szétszórtan tárolt iratok rendezését Koltai András levéltáros 2009 októberében végezte el.
Papp Elemér elnök-főigazgató őrizte meg a KTF bélyegzőit, amelyeket a Piarista Múzeum őriz. A piarista tartományfőnökség iratai között (I.1.c, Vegyes ügyek) és Papp Elemér hagyatékában (IV.171), csupán a középiskolai főhatóság 1950 utáni működésére vonatkozó iratok és kéziratok találhatók.
Közzétett
Közzétett
Az iratanyag Szalainé Kohl Évának, a Sacre Coeur Diákszövetség vezetőjének hagyatékából származik, az ő Pax Hungaricára vonatkozó iratait tartalmazza.
A levéltárnak 2016. december 19-én adta át Prevozné Balogh Judit, aki a Miasszonyunk Iskolanővérek Diákjainak Országos Szövetsége (MiDOSz) egyik vezetője volt. Feldolgozására, és a raktárban való elhelyezésére 2017. február 27-én került sor.