A korábban ferencesek által pasztorált településen 1746-ban szerveztek pléábániát
1761-ben megszervezett plébánia.
A település korábban Lovasberény filiája volt.
A település 1716-ig Pilisvörösvár filiája,
plébániáját hivatalosan 1724-ben szervezik csak meg.
A török után 1695-ben újjászervezett plébánia.
1695-1951-ig, és 1991-1998 között kapucinus szerzetesek vezetik.
A Mezőszilas település 1942-ig Szilasbalhás néven szerepelt.
Egyházigazgatási szempontból 1935-től önálló plébánia, korábban Dég filiális települése.
A veszprémi egyházmegyéből 1993-ban csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.
A település a török után Tárnok, majd 1749-től Ráckeresztúr filiája.
1772-től helyben lakó ferencesek pasztorálják.
A plébánia megszervezése 1788-ban történt.
A török idők után a protestánssá lett községben a katolikus pasztoráció a kastélykápolnában indult meg 1719-ben.
1753-tól plébánia.
Középkori eredetű, 1772-ben újjászervezett plébánia.
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.
1749-ben alapított plébánia.
A községet korábban a simontornyai ferencesek látták el.
Középkori eredetű, a török után 1732-ben újjászervezett plébánia.
A török kiűzése után a települést előbb fehérvári ferencesek, majd az 1760-as évektől a jezsuiták pasztorálták.
1773-tól volt helyben lakó papja, 1788-tól önálló plébánia.
Középkori eredetű, 1723-ban újjászervezett plébánia.
A 18. században ferencesek, majd 1746-tól jezsuiták által pasztorált település.
A rend feloszlatásától (1773) egyházmegyei lelkészség,
1787-ben megszervezett plébánia.
1824-ben megszervezett plébánia. A település korábban Vál filiája.
A település kezdetben Bicske filiája.
Plébánia rangra 1788-ban emelték.
Az 1777-ben megszervezett püspökség mellé rendelt tanácsadó testület.