3225 találat látható

A debreceni „Haladás” szabadkőműves páholy 1875-ben alakult. A nagyobb létszámú vidéki páholyok közé közé tartozott, 1917-ben 80 tagja volt. A rangfokozatokban a francia rendszerű, „skótnak” nevezett rítust követte. A belőle kivált tagok alapították 1907-ben a nyíregyházi Szabolcs páholyt. Működését az 1920. május 15-én kelt, a szabadkőművességet betiltó belügyminiszteri rendelet szüntette meg.

Első okleveles említése 1285-ből származik. A pápai tizedjegyzék szerint plébánosa 5 dénárt fizetett.

Az 1777-ben megszervezett püspökség mellé rendelt tanácsadó testület.

Az 1791. évi névtár szerint már létező espereskerület.
Az egyházmegyei igazgatás 1949. évi átszervezése nem érinti,
az 1993. évi egyházmegyei határrendezésig áll fenn.
Nem azonos az 1993-ban megszervezett, Szent Gellértről elnevezett espereskerülettel.

Bizonytalan történetű espereskerület, melyről csak egy fennmaradt Protocollum-kötet ad hírt.
Az ekkor hozzátartozó plébániák többsége (Pázmánd, Velence, Nadap, Pátka, Lovasberény, [Vértes]Boglár, [Vértes]Acsa) – zöme 1791-ben már valójában a Csákvári kerület része,míg Pázmánd a Bicskei espereskerülethez tartozik.
Vitatott az a kérdés, hogy itt pusztán a csákvári kerület korai névváltozatával, vagy egy eddig nem leírt egyházigazgatási egységgel van-e dolgunk.

1949-ben megszervezett espereskerület.
1993 előtt szórványosan, 1993-2004 között már következetesen Bodajki espereskerület néven szerepelt

Agárdpuszta, Agárd praedium Velence filiájaként tűnik fel 1810-ben a névtárakban. Kápolnája 1814-ben épült.
(1862-ben plébániává szervezik; majd 1945-ben Gárdonyba költözik. A mai Agárdi R.K. Plébánia 1963-ban került megszervezésre, nem tekinthető közvetlen utódjának.)

1788-ban megszervezett plébánia.
A település korábban Tököl filiája.
A település növekedése nyomán 1929-1949 között több lelkészség és plébánia válik ki belőle.

• Csepel II. (Jézus Szíve) és Csepel-Királyerdő máig önálló,
• Csepel-Kertváros és Csepel-Szabótelep az 1970-es évekre fokozatosan visszaolvadt Csepel-Belvárosba.

1824-ben megszervezett plébánia. A település korábban Vál filiája.

1841-ben megszervezett plébánia,
korábban Mezőkomárom filiája
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyénkhez.

Középkori eredetű, 1772-ben újjászervezett plébánia.
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.

A korábban ferencesek által pasztorált településen 1746-ban szerveztek pléábániát

A település Perkáta filiája 1788-ig, amikor plébániává szervezik.

1725-ben újjászervezett plébánia.

Vál filiája 1714-től, de egy évtized múltán már helyben lakó szerzetesek (pálosok, majd kapucinusok) pasztorálják.
1793-tól egyházmegyés papok látják el.

1746-ban megszervezett plébánia.
Az 1997. évi névtárban már Gánt filiájaként szerepel.