Área de identidad
Código de referencia
Título
Fecha(s)
- 1610–2011 (Creación)
Nivel de descripción
Volumen y soporte
41.24 ifm
Área de contexto
Institución archivística
Historia archivística
Origen del ingreso o transferencia
Área de contenido y estructura
Alcance y contenido
A Magyarországon működő piarista rendházak saját (tehát a rendházakból beszállított) teljes levéltárait és levéltártöredékeit tartalmazza. (Előbbieket a fondok címében a „levéltára”, utóbbiakat az „iratai” megnevezés jelzi.) A rendház (latinul domus vagy collegium) elsősorban a szerzetesi közösséget, nem pedig a lakóhelyéül szolgáló épületet jelenti. A teljes jogú piarista rendház vezetője a házfőnök (rector). (A nem teljes jogú latin neve residentia, elöljárója pedig superior volt.) A rendházi fondok általában a házfőnök által vezetett köteteket és az általa kezelt egyéb iratokat tartalmazzák
Valorización, destrucción y programación
Acumulaciones
Sistema de arreglo
Az egyes piarista rendházak levéltárai (vagy levéltártöredékei) önálló fondokat alkotnak, amelyek a fondcsoporton belül a rendházak alapítási sorrendjében követik egymást, az 1642-ben alapított podolini rendháztól kezdve. A szinte minden esetben rendezetlenül beszállított fondok a 2004-től végzett utólagos levéltári rendezés során egységes szerkezetet kaptak. Eszerint az 1950 után is működő rendházak levéltári fondjai két állagot tartalmaznak, amelyek közül az egyik az 1950 előtti „régi levéltár”), a másik az 1950 utáni iratokat („új levéltár”) tartalmazza. A „régi levéltárakban” külön sorozatokba kerültek a kötetek (libri), a tematikusan csomókba rendezett iratok (fasciculi), valamint az időrendi sorozatba rendezett, illetve iktatott házfőnöki levelezés. Ez tükrözi az akkori házfőnökök gyakorlatát, akik megőrizték a rendházra vonatkozó legfontosabb – elsősorban vagyoni jellegű és jogbiztosító – iratokat, amelyeket szokás szerint tematikusan összerendezett csomókban (fasciculi) tartottak. A rendi ügyekre vonatkozó iratokat (káptalani jegyzőkönyveket, felsőbb rendeleteket, jelentéseket) azonban nem mindig őrizték meg, hanem különféle kötetekbe másolták őket. Ilyen kötetekbe vezették be saját följegyzéseiket is a legfontosabb eseményekről (historia domus), a felsőbb rendeletek kihirdetéséről, a lelkigyakorlatokról, az alapítványi misék elvégzéséről, és egyebekről. Az 1950 utáni iratokból kialakított sorozatok: házfőnöki levelezés, házi káptalanok és gyűlések iratai, tárgykör szerint rendezett iratok, pénztárkönyvek (számadások), történeti följegyzések, kéziratok.