fond 03 - Kalocsai Főegyházmegyei Tanfelügyelőség

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU KFL I.03

Cím

Kalocsai Főegyházmegyei Tanfelügyelőség

Dátum(ok)

  • 1858-1952 (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

58,06 fm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

(1858–1952)

Szervtörténet

A Kalocsai Főegyházmegyében a tanügyigazgatásnak 1858-tól épült ki a szervezete. Az érseki aulán belül egyházmegyei iskolai főfelügyelő működött, munkáját pedig a kerületi tanfelügyelők (kerületi esperesek) segítették. Miután az 1868-as Eötvös-féle népoktatási törvény új alapokra fektette az állami tanügyigazgatást, és népiskolák ellenőrzésére elrendelte a királyi tanfelügyelőségek felállítását, Haynald Lajos kalocsai érsek is változtatott a régi rendszeren. 1873. május 28-án kelt, 896. számú rendeletével fölállította a Főegyházmegyei Tanfelügyelőséget, és ezzel az egyházmegyei főtanfelügyelő mellé hivatalt rendelt, és önálló ügykezelést írt elő számára. A főtanfelügyelőség feladata lett annak ellenőrzése, hogy az egyes iskolák megfelelnek-e a népoktatási törvény előírásainak, és milyen területeket kell még fejleszteni. Ezenkívül foglalkozott a tanítók személyi ügyeivel, illetményeikkel, nyugdíjukkal, nagyobb járványok idején iskolai szünetet rendelt el, jóváhagyta a vizsgák időpontjait, stb. A főtanfelügyelő rendszeresen végiglátogatta a katolikus oktatási intézményeket, figyelemmel kísérte a tanítók rendszeresen megtartott tankerületi értekezleteit és a tanítókat összefogó egyesületek tevékenységét. A Főtanfelügyelőség mellett az iskolai főtanácsnak (amely a Főszentszék tagjaiból állt, kibővítve a főtanfelügyelővel) is jelentős szerepe volt az egyházmegye tanügyigazgatásában. Az iskolai főtanács erősítette meg az újonnan megválasztott tanítókat és iskolaszékeket, jóváhagyta az új iskolaépületek terveit és költségvetését, döntött a szülők és tanítók között felmerülő vitás ügyekben és a fegyelmi kérdésekben. Az esperesek, mint kerületi tanfelügyelők felügyelték a hozzájuk tartozó népiskolákat. A tanügyi állapotokról rendszeresen jelentést küldtek a főtanfelügyelőnek. Haynald Lajos érsek 1881-ben öt (később hat) tankerületre osztotta az egyházmegyét, és minden tankerületbe iskolalátogatót nevezett ki, aki köteles volt évente legalább egyszer a rábízott kerület népiskoláit végiglátogatni és erről részletes beszámolót küldeni a főtanfelügyelőnek. Az iskolalátogatói intézmény felállításával a kerületi tanfelügyelők feladata már csak iskoláik állapotának felügyeletére és anyagi ügyeinek intézésére terjedt ki. A Főtanfelügyelőség 1948-ig, az iskolák államosításáig fogta össze az egyházmegye tanintézményeit, majd azt követően, 1948 és 1952 között mint Hitoktatási Főfelügyelőség működött. Miután az Elnöki Tanács 1949. évi 5. számú törvényerejű rendeletében fakultatívvá tette az iskolai hittanórákon való részvételt, ez a hitoktatás fokozatos visszaszorítását és a Hitoktatási Főfelügyelőség működésének végét jelentette. A hitoktatással kapcsolatos további teendőket az Érseki Hivatal vette át.

A megőrzés története

A Főegyházmegyei Tanfelügyelőség 1868. évi fölállítása után az oktatásüggyel kapcsolatosan az Érseki Hivatalba érkezett iratokat, kimutatásokat, jogszabályokat a főtanfelügyelőnek adták át véleményezésre, javaslattételre. Az iskolaügyeket tehát a továbbiakban a Főtanfelügyelőségnél iktatták.A Főtanfelügyelőség mindvégig az Érseki Hivatallal együttműködő "segédhivatal" volt, ezért átvette annak iktatási, iratkezelési szokásait. Az iratokat itt is sorszámos, változó alapszámos rendszerben iktatták. Az általános, elvi iratokon kívül az ügyeket iskolánként külön csoportosították. A korábbi (1868 előtti) iskolákkal foglalkozó akták a plébániai anyagban keresendők (I.1.b), mivel ebben az időszakban még nem épült ki a tanügyigazgatás szervezete, és az adott helységek iskolára vonatkozó ügyeit a plébániák intézték. A Főtanfelügyelőség létrejöttével a korábban keletkezett tanüggyel kapcsolatos iratokat is ide csoportosították, de ez nem volt mindig következetes, így a plébániai iratok között egészen 1873-ig találhatunk iskolai anyagot. 1941-ben a Bácsi Apostoli Adminisztratúra 1923-1941 között keletkezett levéltárát, benne az iskolai iratokat is Kalocsára szállították, de az említett iratok 1983-ban visszakerültek Szabadkára. Így a bácskai népiskolák sorozatainak évköre: 1868-1923 és 1941-1944 (1923-1941 között csak néhány itt maradt irat található.)

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A Tanfelügyelőség (1948-től Hitoktatási Főfelügyelőség) 1952. évi végleges megszűnte után irattára eredeti helyén maradt, de levéltári anyaggá vált, kezelését ettől kezdve a Főegyházmegyei Levéltár végezte. A kutathatóságot lehetővé tevő rendezése és állagokra bontása az 1990-es években történt meg.

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A Főtanfelügyelőség iratanyaga öt állagra oszlik: a címszavas iratokra, a népiskolák, a középiskolák és a felsőfokú oktatási intézmények irataira, valamint a kötetekre.

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

A levéltár kutatási szabályzata szerint kutatható.

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

  • magyar

Anyag írásrendszere

  • Latin

Nyelv és írásrendszer megjegyzések

Nyelv és írásrendszer megjegyzések

Fizikai jellemzők, technikai követelmények

Az a-d. állagok iratai fraktúr formában (hosszában összehajtva), csomókban találhatók. Az 1990-es években dobozokban lettek elhelyezve.

Segédletek

A fond teljes anyagához készült iktatókönyvek: I.3.e. Kötetek, 4-17. kötetek. Mutatókönyvek az 1908–193. és 1943. évekből: uo., 19-20. kötetek.

Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

Eredeti példányok léte és őrzőhelye

Kapcsolódó leírási egységek

A fond töredéke (1942-1944. évi iratok): HU MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára XII.14. A Kalocsai Római Katolikus Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség iratai (0,10 ifm). A Főtanfelügyelőség alá rendelt iskolák iratai: HU MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára VIII. (katolikus gimnáziumok, tanítóképzők és elemi iskolák fondjai).

Kapcsolódó leírások

Publikációk

A Kalocsai Érseki Levéltár: Levéltárismertető, szerk. Lakatos Adél, Lakatos Andor, Szabó Attila, Kalocsa, 2002 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai, 2), 297-308.

Megjegyzések adatcsoport

Megjegyzés

megjegyzések!!!

Alternatív azonosító(k)

Kapcsolódási pontok

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Név kapcsolódási pontok

Műfaji Kapcsolódási pontok

Ellenőrző adatcsoport

Leírási azonosító

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

Végleges

A leírás részletezettségi szintje

Teljes

A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje !!!

Nyelv(ek)

  • magyar

Írásrendszer(ek)

  • Latin

Források

források !!!

A leírás készítése és készítője

Lakatos Andor !!!

Gyarapodási adatcsoport